Eldőlni látszik a lengyel elnökválasztás, folytatódhat a jogállam felszámolása

Az elnökválasztás kimondottan olyan sport, ahol a gól számít, a kapufa nem. Azt nem tudom, ez társadalmi békét hoz-e az országnak, de hogy Európa demokráciára vágyó részének nem örömhír a szavazás eredménye, az teljesen biztos. Az van, hogy Duda, Orbánhoz hasonlóan nacionalista populista, ezért jól megértik egymást, sőt, szövetségesként egymás seggét védik az Unióban. A problémát az okozza – lassan írom, hogy a fideszesek is megértsék -, hogy amennyiben Dudát óhajtja habosra nyalni a fidesz, akkor ki kellene lépni az Európai Néppártból és átcuccolni a Konzervatívok és Reformisták Szövetsége Európában nevű gyülekezetbe. Nem annyira nagyon bonyolult. Már amúgy is jó régen kitették a fideszt az eresz alá száradni, el kellene engedni ezt a történetet. Persze nem könnyű, mert a néppárt a legerősebb pártcsalád, a kilépéssel a fidesz még a mostaninál is súlytalanabbá válna. Ezért – tehát nem elvből, hanem érdekből – tíz körömmel kapaszkodnak a néppártba, de ez nem gátolja meg őket abban, hogy az asztalra szarjanak. Szokásuk szerint. És persze, ha valaki szóvá teszi, hogy mégsem szép dolog összemocskolni a közös abroszt, akkor még ők vannak vérig sértve, sőt, bocsánatkérést várnak, és becsengetnek a papírért.