Több pénzre is szükségük lenne.

Több pénzt és nagyobb hatáskört az EU-nak – ezt gondolja az európaiak többsége a járvány miatt

Az európaiak 68 százaléka nagyobb szerepet szánna az Európai Uniónak (EU) a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállításban, többségük szerint ehhez az is kell, hogy az uniónak több forrás álljon rendelkezésére főként az egészségügyi ágazatot érintő terhek, illetve a gazdasági és társadalmi károk enyhítésére – derült ki az Európai Parlament megbízásából végzett és kedden közzétett felmérésből.

A június végén készített felmérés tanúsága szerint a megkérdezettek többsége úgy véli, hogy a pénzt elsősorban az egészségügy területére (55 százalék) kellene irányítani, ezt a gazdaságélénkítés és a vállalkozási lehetőségek bővítése (45-45 százalék), a foglalkoztatás és a szociális ügyek (37 százalék), valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem (36 százalék) követi.

Az európaiak többsége (56 százaléka) és a magyar válaszadók 57 százaléka véli úgy, hogy több uniós pénzügyi forrásra lenne szükség a koronavírus-válság okozta károk helyreállítását célzó törekvések sikeréhez. A magyarok a közegészségügy mellett a gazdaság újraindítására, az oktatásra, a védelemre és biztonságra, valamint a tiszta energiára és szállításra költenének a megkérdezettek uniós átlagánál többet.

Áprilisban az európaiak 42 százaléka nyilatkozott úgy a járvánnyal kapcsolatban, hogy elégedett az uniós válaszlépésekkel e tekintetben, azóta átlagosan hét százalékpontos növekedés tapasztalható. A válaszadók mintegy kétharmada (69 százaléka) ért egyet azzal, hogy az uniónak több hatáskörrel kell rendelkeznie az olyan válságok kezelésére, mint a koronavírus-világjárvány.

A megkérdezettek 57 százaléka számolt be pénzügyi nehézségekről. Elsődleges okként a jövedelemkiesést (28 százalék) jelölték meg. Leginkább a magyarok és a spanyolok (43-43 százalék), a bolgárok és a görögök (41-41 százalék), valamint az olaszok (37 százalék) panaszkodtak erre.

A felmérésből az is kiderült, hogy csökkenőben van az európaiak bizonytalanság- és a félelemérzete. Az ilyen tartalmú válaszok aránya az áprilisi 50-ről június végére 45 százalékra zsugorodott. A jelentés szerint általában véve is csökkennek a negatív érzések: a félelem öt százalékponttal 17 százalékra, a frusztráció négy százalékponttal 23 százalékra, a tehetetlenség nyolc százalékponttal 21 százalékra mérséklődött április óta. A megkérdezettek között egyre több az olyan, aki a válsággal kapcsolatos érzései között a reménységet nevezte meg. A korábbi felméréshez képest átlagosan három százalékponttal többen vannak azok, akik bizakodással tekintenek a jövőbe (24 százalék), és két százalékponttal többen, akik úgy érzik, hogy számíthatnak segítségre (16 százalék).

Forrás. MTI

Kép: Pixabay

14 hozzászólásarrow_drop_down_circle

RonaGyuri
s nagyon fontos, hogy megóvni az orbán és a hozzá hasonló tolvaj akarnokoktól! =))
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Shikari
@ómió: Liberálfasiszta gyilkosok ezek!
kokopelli
@csak úgy...: mi van,ha két egymást nem ismerő politizáló degenerált találkozik?
...3-4 óra múlva rájönnek,hogy mindketten fideszesek! (;-))
kokopelli
@csak úgy...: (08:16) ő egyre hülébb,és már majdnem 10-óra van! (;-))
Jozefina
Az EU polgárok túlnyomó többsége józanul gondolkodik és jól ítélik meg a helyzetet!!! Vannak kivételek, mint pl. orbanisztán!!?? DE ők az EU-ban bolhányit nem számítanak szerencsére.!!??
SystemError
jaj jaj ez a fidesz csicska holdudvar végét jelentené. Érzik ők is!

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.