Szerda délután tette nyilvánossá az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, amelyekkel első alkalommal készítettek elemzést az összes tagállam demokráciájának minőségéről.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke (b) és Didier Reynders, a bizottság igazságügyért felelős tagja sajtótájékoztatót tart, ahol bemutatták a testület első jogállamisági jelentését Brüsszelben 2020. szeptember 30-án.
A jogállamisági jelentés mellé az Európai Bizottság szankciós eszközt is szeretne. Ez lenne az EU-s pénzek kifizetésének leállítása: vagyis ha a Bizottság súlyos problémákat talál, és azt a tagállam nem javítja ki, akkor 2021-től vissza lehetne tartani a támogatásokat – írja a 444.hu.
Mivel ezeket a támogatási pénzeket a keleti tagállamok – például Magyarország – veszi fel nagy mennyiségben, már innen is látszódott, hogy az egész rendszert az egykori szovjet blokk országaira találták ki.
A Bizottság által kiadott 30 oldalas összefoglaló, ami a 27 országban tapasztaltakat összegzi,
túlnyomó többségben negatív példákat hoz Magyarországról,
pedig a tanulmány rendre kitér a pozitív esetekre is.
* Az összefoglaló szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarországon, hogy a bíróságok irányításában illetékes szakmai testület döntéseit rendre felülírja egy politika által kinevezett másik testület – ezzel az OBT (a szakmai testület) és az OBH (a politika által küldött felügyelő) közti háborúra utalnak.
* Szintén a rossz példák között sorolja a jelentés általános része, hogy a magyar alkotmánybírók hivataluk lejártakor a Kúriára mehetnek bírónak. Ezzel az a baj, hogy így politikai kinevezettek ítélkezési gyakorlat nélkül kerülhetnek az igazságszolgáltatási rendszer élére.
* Az összefoglaló szerint Magyarországon előfordul, hogy a legfelsőbb köröket érintő korrupciós nyomozások nagyon visszafogottak, és nem történnek meg fontos lépések, még akkor sem, ha igen komoly gyanú merül fel.
* Három ország esetén veti fel a jelentés, hogy a médiahatóság politikai döntéseket hozhat a kormány érdekében: Magyarország, Lengyelország és Málta a rossz példák.
* Amikor az állami hirdetések átláthatatlanságának problémája kerül elő, akkor is Magyarország az egyik rossz példa, és itt külön megjegyzik, hogy igen jelentős összeggel támogatja a kormányzat a hozzá lojális sajtótermékeket reklámokkal.
* A sajtó sokszínűségét korlátozta Magyarország, amikor 470 kormánybarát kiadványt egyesítettek egyetlen alapítványban (KESMA), és a versenyhivatalnak nem engedte meg a kormányzat, hogy kivizsgálja ennek a piactorzító hatását. A jelentés szerint általában is aggasztó, hogy egyre több független kiadványt vesznek át kormánypárti tulajdonosok Magyarországon.
* A kormánykritikus újságírókat ért támadások, lejáratások a bolgár, a horvát, a szlovén és a spanyol országjelentéseken kívül a magyarban is a komoly problémák között szerepel.
* A civil szervezeteket ért zaklatások között a jelentés kiemeli a külföldi támogatásokról szóló bejelentési kötelezettséget Magyarország esetén, emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar törvényről az EU bírósága idén júniusban kimondta, hogy sérti az uniós szerződéseket.
Az általános jelentés egyetlen esetben hoz pozitív példát Magyarországról:
a bíróságok digitalizációjának gyors haladását, például hogy az ítéletek már elektronikusan is hozzáférhetők.
(444.hu)
Cikk- és címlapkép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
50 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Es MINDEN NER-LOVAGNAL TELJES VAGYONELKOBZAS jarjon halmazati bunteteskent, mint ahogyan annakidejen a rakosi eraban a koncepcios perek aldozatainak meg a csaladjat is foldonfutova tettek, pedig akkor szeinte semmi vagyona nem volt senkinek sem a haboru utan. Nem kell szivbajosnak lenni, a Csillagban eleg az allami ruha-kaja-lakhatas kombo is, nem kell cifrazni.
legalább is, hogy mit tűr és mit nem
Persze sokban játszik, hogy kinek a nyomdafestéke. A párt központi naplapja tegnapi vezető irkodmányát „Kiéheztetnének” a derék Gajdics Ottó rityentette. Igen a tőle megszokott hangnemben és a tényeket semmibe vevő hazug módon hablatyol Věra Jourová állítólagos mondatának saját kifordításán.
Ahogy mondani szokásom ez lehetne a magánügye, meg az olvasóié, de a végére odatette, hogy „A válasz erre egy rövidke mondat, ez azonban nem tűri a nyomdafestéket…”!
Olvasván a cikket, nem értem mire gondolhatott, csak nem csatlakozni akart derék barátaihoz (Lovas, Bájer, Bencsik, …), akik egy teljes műsor alatt folyamatosan „büdös vén kurva”-ként emlegették a „Széchenyi-díjas magyar filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja”-t!!! =))
Új hozzászólás