Az utóbbi napok antiszemita tüntetései miatt az Európai Néppárt vezetője szerint az unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést.
Az utóbbi napok antiszemita tüntetéseinek tanulságaként az egész Európai Unióban büntetni kellene a vallások elleni uszítást és gyűlölködést – mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakcióvezetője egy vasárnap ismertetett nyilatkozatában.
Fotó: wikipedia CC BY-SA 3.0/Michael Lucan
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a izraeli-palesztin konfliktus újbóli elmérgesedéséről szólva hangsúlyozta, hogy az EU-nak egyértelműen állást kell foglalnia a Hamász dzsihadista palesztin szervezet által az izraeli polgári lakosság ellen folytatott "rakétaterrorral" szemben.
Az EU-nak a legélesebben el kell ítélnie a terrortámadásokat, és ki kell állnia Izrael önvédelemhez fűződő joga mellett – mondta Manfred Weber.
A Berliner Morgenpost című lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a vallásszabadság az "európai társadalmi modell" egyik alapeleme, ezért az EU-tagállamoknak közösen meg kellene vizsgálniuk, hogy a közösség valamennyi tagjánál bűncselekménnyé nyilvánítsák-e a vallások elleni gyűlölködést.
Azzal kapcsolatban, hogy az izraeli-palesztin konfliktus felerősödésével emelkedésnek indult az antiszemita incidensek száma, Manfred Weber kijelentette, hogy a fejleményért felelősek egyes pártok is, köztük a németországi Alternatíva Németországnak (AfD) és a Marine Le Pen vezette franciaországi Nemzeti Tömörülés.
Az AfD- és a Le Pen-féle "radikálisok" ösztönzik az antiszemitizmus társadalmi elfogadhatósága határának eltolását, amivel hozzájárultak az indulatok elszabadulásához, és ezt világosan ki is kell mondani – fejtette ki az EPP frakcióvezetője.
Németországban a hét eleje óta több mint tíz antiszemita és Izrael-ellenes incidenst regisztráltak. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égetettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.
Szombaton országszerte 25 tüntetést tartottak Izrael megalapítása arabul katasztrófának (nakba) nevezett napja alkalmából. A legtöbb megmozdulás ugyan békés volt, de a demonstrálók soraiban Izrael- és zsidóellenes jelszavakat skandáltak.
Több tartományi belügyminiszter határozott rendőri fellépést ígért a hasonló esetekre. Aki a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alaptörvényben biztosított jogát arra használja, hogy "antiszemita jelszavakat üvöltözzön, izraeli zászlókat égessen és rárontson zsidó intézményekre", bűncselekményeket követ el, amelyeket a jogállam a legnagyobb következetességgel megtorol – mondta például Boris Pistorius alsó-szászországi belügyminiszter a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak.
Hasonlóan fogalmazott a szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak azt mondta, hogy "a jogállam teljes erejével kerül szembe, aki antiszemita gyűlöletet terjeszt" Németországban.
Rendkívüli tanácskozást tartanak az EU-államok külügyminiszterei
Összehívta a Külügyi Tanács rendkívüli ülését Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a napokban kiéleződött izraeli-palesztin konfliktus miatt.
Az Európai Unió tagállamainak külügyminisztereit tömörítő testület kedden videokonferencia keretében vitatja meg a kialakult helyzetet – közölte Josep Borrell a Twitterre vasárnap feltett üzenetében.
"Tekintettel az Izrael és Palesztina között kiéleződött feszültségre és a civil áldozatok elfogadhatatlanul magas számára rendkívüli videokonferenciára hívom össze az EU külügyminisztereit kedden. Megtárgyaljuk, hogy mi a legjobb módja annak, amivel az EU hozzá tud járulni az erőszak megszüntetéséhez" – írta a főképviselő.
Borrell szombat este sajtóközleményben határozottan elítélte a Hamász dzsihadista palesztin szervezet támadásait a civilek lakta területek ellen. Hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van megvédeni lakosságát, ám a támadásra adott válasznak arányosnak kell lennie.
"Az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt joguk van biztonságban, szabadságban és demokráciában élni. Politikai és diplomáciai úton kell felszámolni a konfliktust kiváltó okokat" – húzta alá.
Borrell a héten az EU nevében megbeszéléseket folytatott Mahmud Abbász palesztin elnökkel, Gabi Askenázi izraeli külügyminiszterrel, valamint a legfontosabb regionális partnerekkel, Számeh Sukri egyiptomi, Ajmán Szafadi jordániai és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel a feszültségek csökkentésének érdekében.
A feszültség április közepén újult ki, ezúttal azért, mert zsidó telepesek Jeruzsálem keleti részén ki akartak költöztetni palesztin családokat otthonukból, és a palesztinok tiltakoztak ez ellen, valamint abból kifolyólag, hogy izraeli rendőrök intézkedtek az Al-Aksza mecsetnél, és a palesztinok emiatt is tiltakoztak.
A Hamász hétfőn kezdte el rakétákkal támadni Izraelt, és ez váltotta ki az izraeli ellencsapást. Azóta a Hamász több mint kétezer rakétát lőtt ki, de túlnyomó többségüket az izraeli légvédelem elfogta. Izrael harci repülőgépei és tüzérsége pedig több száz célpontot támadott a Gázai övezetben, ahol mintegy kétmillió palesztin él.
Az újabb konfliktusban eddig 10-en vesztették életüket, és 275-en sebesültek meg Izraelben. A gázai oldalon 145 halottat jelentettek az ottani egészségügyi hatóságok, akik közül 41-en gyermekek, 23-an pedig nők voltak.
Forrás: mti.hu
Az ilyen felállásban ahol mindenki a pénzesebb egyben gazemberebb mellet foglal állást ott minden normális ember agyengébbet pártolja akiket semmi lelkifurdalás nélkül üldöznek mint a vadakat.
Én a palesztinok mellett vagyok.