A hatalomátvétellel nem csak Afganisztán került a tálibok kezére, hanem az Európába érkező kábítószerek igen nagy százaléka is

Gyakorlatilag a tálibok kezébe került az európai kábítószer import háromnegyede. 

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP

Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) egyenesen azt állítja, hogy a világ ópium- és heroinkereskedelmének nyolcvan százaléka Afganisztánhoz köthető. Ha hitelt adunk a jelentésnek – márpedig miért ne tennénk –, a helyben megtermelt javak egy jelentős részét helyben el is fogyasztják, ami azért is különösen problémás, mert az afgán lakosság kétharmada a huszonöt év alatti korosztályba tartozik. Abból pedig, ami Afganisztánban megterem, jellemzően Iránon, majd Oroszországon keresztül bőven jut Európába, így akár Magyarországra is – írja az Index.hu. 

„Az egy dolog, hogy egy frissen elfoglalt drognagyhatalom uraiként a tálibok már korábban is rengeteget profitáltak a végtelen afgán mákmezők kincséből, részben ebből finanszírozták a háborút. Az ópiumtermesztésből nem csak ők, lényegében máig egész Afganisztán kiveszi a maga nyereségét”

– mondta el az Indexnek Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója és a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa.

A szakértő hozzáteszi: körülbelül 2015-ig úgy működött a rendszer, hogy Afganisztánban mindenki tudta, az ország jelentős részén nappal a kormány az úr, éjszaka pedig a tálibok, így mindenki kétfelé jattolt.

Ettől függetlenül az Afganisztánból induló kábítószerbizniszből a legnagyobb hasznot a nemzetközi kábítószer-kereskedők húzzák külföldön, akik nem feltétlenül afgánok. A tálibok megadóztatják, ami már jóval kisebb összeg, akárcsak az, amennyit a helyi földművesek keresnek vele

– írta le részleteiben Wagner Péter az üzleti modellt.

Forrás: Index.hu