Magyarországról csempészett lőfegyverek ügyében nyomoz a román rendőrség

Ebből súlyos diplomáciai ügy lehet!

@Nyírfa: ma, 13:12
Kétkedve fogadom, mit fütyül a 'rigó, de a doktorminiszterelnökúr hamarosan kimegy disznót gyilkolni, ádvent idején, a szeretet nevében. Hazafelé el is tudja hozni a cuccot, mint remittendát. Nem kell gyalogolni, Nagybányán van nemzetközi repülőtér, ha nem is a nagyobbak közül való.

@Giovanni Alba: Az origó nem direkt36, de ilyet akkor sem lehet leírni diplomáciai következmények nélkül, ha a fele sem igaz.
A doktorminiszterelnökúr szerinted hazatér egy hasonló útjáról? Elég sok országnak van már a bögyében: ha egyszer leesik a létrája, és éppen arra száguld az osztrák nyugdÍjas, az nagyon kellemetlen tud lenni.

@Nyírfa: ma, 14:09
Ma olyan napom van, hogy különösen élénk az asszociációs késztetésem. Leírom röviden. Első lépés: a próféta szóljon belőled. Második: nyírfából faragott próféta. Harmadik: nyírfából faragott Krisztus a keresztútnál. A negyedik: Pista bácsi arrafelé ballag egy ismerőse társaságában. Az útitárs -ahogy illik- kalapot emel, s aztán csodálkozva kérdi az öreget: Maga hogyhogy nem köszönti? -Hagyd el -feleli az- ismerem még nyírfa korából.
De amennyiben a TEK-es legények kérdeznek, akkor se ágadat, se leveledet még csak nem is láttam.
Osztrák nyugdíjas? Ugyan, ukrán légvédelmi rakétagyakorlat. Ha már játszunk, játsszunk nagyban.

@Giovanni Alba: Balalajka vagyok, énekem fájdalmas, nyírfahúron pendül a lelkem. Útelágazásban élem a reggelt, az éjet, figyelem a jövés-menést, van, aki rám néz, s én intek, mehetsz, de sokan elrohannak, nem látnak, tekintetük csak előre mered. Időm sincsen szólni: ne tedd.
Balalajka vagyok, dalnok, útitárs, aki ott áll a kereszteződésben, biccentek minden elhaladónak, de nem várom, hogy visszaintsenek. Ám, ha árnyra vágyik egy lélek, akkor nyírfaként hajlok fölé, hogy enyhet adjak.
A TEK-es legények is megpihennek olykor, s megsúgják, merre mennének, ha a nyakukban viselt keresztre figyelnének.
A minap megállt mellettem egy idős úr. Szomorú vagy, Balalajka- mondta. Belenéztem a szemébe, láttam benne a mindenséget, a múltat, a jelent, a jövőt. Hát, hogyne lennék szomorú, csóváltam a fejem: hiszen megtagadunk Téged. Az idős úr tiltakozott: Nem-nem! Annyian vagytok szerelmesek, csak még bátortalanok, kedves. Énekelj, hadd örüljenek a népek, biztatott, majd eltűnt a napfényben.

@Nyírfa: ma, 15:01
Ez nagyon tetszik, szép mondatok, mély gondolatok.

@Giovanni Alba: Köszönöm. Hatással voltál rám. :)