Az öt legvalószínűbb forgatókönyv az orosz-ukrán háborúra: erre kell készülni

James Landale a BBC külpolitikai szakírója öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az orosz-ukrán háború lehetséges kimenetelére – írja a Telex.hu.

Fotó: ANDREY GORSHKOV / SPUTNIK / AFP

A forgatókönyveket a gyorsan véget érő háborútól az egész Európára kiterjedő harcokon át Vlagyimir Putyin orosz elnök bukásáig.

Az egyértelmű, hogy a háború közepén, főleg, ha nem is minden terv szerint alakul, nehéz előre látni a lehetséges kimeneteleket. Rácz András Oroszország-szakértő és biztonságpolitikai szakértő a Válasz Online az ukrajnai háborúval foglalkozó podcastadásában például elmondta, hogy még úgy is, hogy az elmúlt időszakban meglehetősen behatóan tanulmányozta, mi történik a szomszédban,

48 óra alatt állt csak össze neki, mi lehetett az oroszok konkrét terve a háború korai szakaszában.

Landale egy fokkal hátrébb lépve, összességében vizsgálta, milyen forgatókönyvek jöhetnek szóba az orosz-ukrán háború folytatásában.

Rövid háború

E szerint a forgatókönyv szerint Oroszország fokozza a katonai műveleteit, és kevesebb megfontolással, nagyobb válogatás nélkül veti be tüzérségét és rakétáit az ukrán célpontok ellen. Az eddig visszafogott szerepet kapó orosz légierő is komoly, nagy mennyiségű légicsapásba kezd, fokozzák a kibertámadások számát és mértékét is.

Lendale szerint

ez a forgatókönyv több ezer civil halálához vezetne, miközben a fokozódó orosz katonai műveletek mellett Kijev a következő pár napban elesik, Volodimir Zelenszkij kormányát pedig egy Moszkva-barát kormány váltja.

Zelenszkij, ha nem tudják megölni, külföldre menekül, hogy száműzetésben alapítson kormányt, miközben Putyin csak annyi haderőt von vissza Ukrajna területéről, hogy irányítás alatt tarthassa az elfoglalt országot. Az egész vége, hogy Ukrajna ugyanolyan bábállammá válik, mint a mostani Belarusz.

Hosszú háború

Az előbbi forgatókönyvnél valószínűbb, hogy egy hosszabb ideig elhúzódó háború alakul ki Oroszország és Ukrajna között, erre utal, hogy az első nyolc napban nem tudott nagy sebességgel haladni az orosz hadsereg. Ennek oka a meglepően erős ukrán ellenálállás, a rossz orosz logisztikai és az alacsony morál.

A harcok emlékeztetnek Oroszország hosszú és brutális küzdelmére az 1990-es években, amelyet Csecsenföld fővárosának, Groznijnak az elfoglalásáért és nagyrészt elpusztításáért folytatott

– írja Lendale.

Ha sikerül is bevenniük a nagyobb ukrán városokat, kérdéses, hogy képesek lennének-e kontroll alatt tartani az 576 ezer négyzetkilométer területű országot, amiben folyamatos lázadásokkal kell majd küzdeniük.

Európára kiterjedő háború

Lendale szerint

Európát akkor fenyegetheti komolyabban a mostani konfliktus, ha Putyin megpróbálja az egykori Szovjetunió korábbi részeit azzal, hogy fegyveres erőket küld Moldovába és Grúziába (Georgia), szigorúan nem NATO-tagországokba, vagy a NATO-országok fegyverszállítmányát túlzott közbeavatkozásnak minősíti.

Elég akár csak egyetlen NATO-ország ellen agresszívan fellépnie, a katonai szövetség alapszabályának 5. cikke szerint az egyik tag elleni támadás az összes tag elleni támadásnak minősül, így ez azonnali óriási konfliktushoz vezetne. 

Diplomáciai megoldás

A harcok közben folyamatosan mennek a diplomáciai egyeztetések Putyin és a nyugati vezetők között, de az ukrán és az orosz felek is tárgyalnak a megoldásról, igaz, nem a legfelső vezetés, csak delegációk.

A kulcskérdés az, hogy a Nyugat fel tudja-e ajánlani azt, amit a diplomaták »off rampként« emlegetnek, ami amerikai kifejezés egy főútról való lehajtásra. Diplomaták szerint fontos, hogy az orosz vezető tudja, mi kellene ahhoz, hogy a nyugati szankciókat feloldják, hogy legalább egy arculatmentő alku lehetséges legyen

– írja Landele, aki egyből meg is magyarázza ezt egy példával.

Moszkva egyre nehezebb helyzetbe kerül a háborúban, a nyugati szankciók egyre nagyobb gondot okoznak, a hazai közvélemény pedig a veszteségek láttán Putyin ellen fordul. Láthatja úgy, hogy a háború folytatása nagyobb kockázatot jelent a hatalmára nézve, mint a háborúból való kiszállás okozta megaláztatás. Egy ilyen helyzetben, egyéb külső nyomásra (Kína, ukrán ellenállás) létrejöhet egy diplomáciai megoldás különböző feltételekkel.

Putyin hatalmának vége

Ötödik, utolsó opcióként Vlagyimir Putyin hatalmának végét hozza fel a BBC cikke, amely szerint ez most elképzelhetetlennek tűnik, de arra sem sokan gondoltak, hogy a háború elindul, vagy hogy ha elindul, az orosz erők megtorpannak.

Sir Lawrence Freedman professzor, a londoni Kings College hadtudományi professzor emeritusa a héten írta:

Most már ugyanolyan valószínű, hogy Moszkvában rendszerváltás lesz, mint Kijevben

hozza fel Lendale, aki az orosz veszteségekre és a háború ellenes tüntetésekre mutat a gazdasági szankciók mellett.

Amennyiben kellő mértékben esik Putyin népszerűsége, a Nyugat pedig egy új, mérsékeltebb kormányhoz köti a szankciók eltörlését, akár puccs is jöhet Moszkvában – ez viszont csak akkor jöhet, ha azok a háttéremberek, akik eddig elhitték, Putyin a hasznukra voltak, belátják, hogy már mások szolgálják az érdekeiket.

Lendale konklúzióként felveti, hogy az öt felvázolt forgatókönyv nem zárja ki egymást, ezek vegyülhetnek is új, hibrid eredményt hozva.

További részletek itt olvashatóak.

Forrás: Telex.hu
Címlapkép: ANDREY GORSHKOV / SPUTNIK / AFP