Akár már áprilisban megszavazhatja a finn parlament, hogy az Oroszországgal határos észak-európai ország kérje felvételét a NATO-ba – írja a Portfolio.hu.

Könnyen előfordulhat azonban, hogy Finnország csak az év végén válhat NATO-taggá, miután a csatlakozási eljárás hónapokat vehet igénybe. Továbbá az sem a gyors NATO-belépést valószínűsíti, hogy a finnek felvételére várhatóan a szintén NATO-tagságot fontolgató Svédországgal együtt kerül sor, amelynek kormányzó pártja leghamarabb csak május közepére hoz döntést a kérdésben.

Mi lesz, ha a finnek és a svédek csatlakoznak a NATO-hoz?

Fotó: 123RF.com

Miután a felvételi eljárás megindítása és a tényleges NATO-taggá válás között hónapok telhetnek el, már feltehetően folynak arról háttéregyeztetések, hogy a NATO milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani ebben az átmeneti időszakban – amikor még nem érvényesíthető a katonai szövetség kollektív védelemre vonatkozó elve – Finnország, illetve Svédország számára Oroszországgal szemben. A Kreml ugyanis az utóbbi hónapokban többször is kifejezte, hogy következményeket vonna maga után a két észak-európai ország NATO-csatlakozása.

Friss közvélemény-kutatási felmérés szerint a finn lakosság 68 százaléka támogatja a katonai szervezethez való csatlakozást, és csak 12 százalékuk ellenzi azt. Hetek alatt jelentősen nőtt a NATO-párti tábor, ugyanis egy, február 23-25. között – vagyis szinte az Ukrajna ellen február 24-én megindított támadással egyidőben – végzett felmérés még azt mutatta, hogy a megkérdezettek 53 százaléka támogatja a NATO-csatlakozást. Ekkor fordult elő először, hogy a közvélemény többsége a NATO-csatlakozás mellé állt, ami jelentős elmozdulás ahhoz képest, hogy január végén 28, míg 2017-ben még csak 19 százalékos volt a NATO-tagság támogatottsága. A finn közvélemény NATO-melletti támogatását az sem tántorította el, hogy az orosz külügyminisztérium szóvivője február végén azt közölte:

HA FINNORSZÁG (ILLETVE SVÉDORSZÁG) CSATLAKOZIK A NATO-HOZ, AKKOR ANNAK "SÚLYOS KATONAI ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI” LENNÉNEK.

A balközép kormányt vezető szociáldemokrata finn miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy az eddig semleges országnak számító Finnország miért halad előre ilyen gyorsan a NATO-csatlakozásról szóló döntés folyamatában, azt válaszolta:

Minden megváltozott, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen.

Kiemelte: a finn emberek NATO-tagsággal kapcsolatos álláspontja drámaian megváltozott Oroszország fellépése miatt. Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt Finnországnak újra kell gondolnia biztonsági stratégiáját – tette hozzá. Pár napja Marin egyenesen úgy fogalmazott: Oroszország nem az a szomszéd, "akinek hittük".

Nem meglepő, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója ilyen mértékben megváltoztatta a finn közvélemény álláspontját a NATO-tagság megítélése kapcsán, ugyanis az 1809-ig svéd, majd orosz fennhatóság alá tartozó, Oroszországtól 1917-ben függetlenné váló Finnország emlékezetében erősen él, hogy a II. világháború elején, 1939 novemberében a Szovjetunió támadást intézett ellenük. Az 1940 márciusáig tartó úgynevezett téli háború során Finnország elveszítette területének közel tizedét, többek között Karéliát. Majd 1941 és 1944 között újabb háború tört ki a területeit visszaszerezni kívánó, a náci Németország oldalán harcoló Finnország és a Szovjetunió között. Ezt követően a Moszkvával 1948-ban megkötött barátsági szerződés értelmében Finnország semleges országgá vált. Ezt a semlegességet Finnország 1995-ös EU-csatlakozásakor a katonai el nem köteleződés politikája váltotta fel.

Finnország most is kiemelt partnere a NATO-nak

Finnország 1994-ben csatlakozott a NATO Partnerség a Békéért programjához, majd 1997-ben tagja lett az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsnak is, a NATO-tagállamok és a partnerországok közötti dialógust szolgáló multilaterális fórumnak. Finnország egyben Svédországgal együtt úgynevezett kiemelt partnerségi lehetőségekkel (Enhanced Opportunity Partners, EOP) bíró ország a NATO-n belül, ami a katonai szövetséggel való partnerség legszorosabb formáját jelenti. A két észak-európai országon kívül még Ausztrália, Grúzia, Jordánia és Ukrajna tartozik ebbe a körbe. Finnország Svédországgal együtt azonban az EOP-országok között is külön kategóriát jelent, hadseregük igen magas fejlettsége, valamint a NATO észak-európai és balti tagállamait összekötő, kiemelt fontosságú földrajzi elhelyezkedésük miatt. A NATO-val valós szoros együttműködést mutatja az is, hogy mind Finnország, mind Svédország szállított fegyvereket az orosz invázió ellen küzdő Ukrajnának.

A legtöbb európai országgal ellentétben a hidegháború végét követően Finnország úgy döntött, hogy továbbra is jelentős hadsereget tart fenn, amelynek békeidős létszáma 23 ezer fő, ami háborús időszakban 280 ezer főre növelhető. A közvélemény-kutatások szerint a lakosság mintegy 75 százaléka hajlandó harcolni hazájáért, ami az egyik legmagasabb arány Európában. Tavaly decemberben pedig Helsinki úgy döntött, hogy F/A-18-as vadászgép-flottáját 64 darab F-35-össel váltja le, ami jelentősen fokozza az ország védelmi képességeit.

Hosszú hónapokig tarthat a felvételi eljárás

Bár Finnország akár már áprilisban meghozhatja a döntést a NATO-csatlakozás kérvényezésére, azonban elképzelhető, hogy magára a csatlakozásra csak hónapokkal később kerül sor. Egyrészt nagy az esélye annak, hogy Finnország felvételére nem önállóan, hanem Svédországgal közösen kerül majd sor, azonban Svédország valamelyest le van maradva szomszédjához képest a NATO-csatlakozásról szóló döntés meghozatalának folyamatában. A kisebbségben kormányzó svéd szociáldemokrata párt leghamarabb május közepén hozhatja meg döntését a csatlakozás támogatásáról, miközben a stockholmi parlamenten belül mostanra már többségbe került a NATO-tagságot támogató álláspont.

Valószínűleg azok után kezdődik meg majd a felvételi procedúra, hogy a június 29-i NATO-csúcstalálkozóra Finnország és optimális esetben Svédország is benyújtja hivatalos csatlakozási kérelmét. A madridi csúcson így meghívást kaphat a szervezetbe a két ország, majd július-augusztus körül a NATO közzéteheti tagsági akciótervét, amely a két új csatlakozó ország belépését készíti elő. Erre válaszul a két aspiráns ország majd megfogalmazza a NATO felé tett vállalásait. Ezzel kapcsolatban várhatóan vitatéma lesz az, hogy miként alakítsák ki a nukleáris fegyverekkel kapcsolatos finn álláspontot. Előfordulhat, hogy Helsinki ebben a kérdésben a norvég modellt követi, amely szerint Norvégián belül nem engedélyezett a nukleáris fegyverek telepítése. A NATO-n belüli szerepvállalás pontos meghatározása után szeptember, október környékén írhatják alá a csatlakozási szerződést. Ezt követően pedig a jelenlegi 30 NATO-tagállamnak, illetve a két belépő országnak ratifikálniuk kell a csatlakozási szerződést, ami heteket vehet igénybe, így előfordulhat, hogy a két észak-európai ország csatlakozására december környékén kerül majd sor.

Az új tagállamok felvételéhez egyhangú döntés szükséges a NATO-tagállamai részéről. Ezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár április elején azt nyilatkozta: arra számít, minden EU-tagállam üdvözöli majd Finnország csatlakozását a szövetséghez. A finn miniszterelnök és az államfő is úgy nyilatkozott a napokban, hogy nincs tudomásuk arról, hogy bármely tagállam ellenezné Finnország belépését.

Orosz ellenkezés

Az Oroszországgal 1340 kilométer hosszú közös határral rendelkező Finnország NATO-csatlakozásának egyik jelentős következménye lenne, hogy azzal a NATO és Oroszország közötti teljes szárazföldi határ több mint kétszeresére nőne. Emiatt nem meglepő, hogy a NATO-t az orosz határoktól minél távolabb látni kívánó Moszkva fenyegetést lát Finnország és Svédország NATO-csatlakozási szándékaiban. A Kreml szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy a két ország NATO-csatlakozása nem hozna stabilitást Európának. Két hete pedig azt nyilatkozta, hogy ha Finnország és Svédország csatlakozik a NATO-hoz, akkor Oroszországnak saját intézkedéseivel "újra egyensúlyba kell hoznia a helyzetet". Kiemelte: ha a két ország csatlakozik, "a biztonságunk szavatolása szempontjából kifinomultabbá kell tennünk a nyugati szárnyunkat". Ugyanakkor azt is mondta, hogy Oroszország nem tekintene egy ilyen lépést olyan mértékű fenyegetésnek, amely arra késztetné, hogy fontolóra vegye a nukleáris fegyverek bevetését. Csütörtökön azonban Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, a Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese azt közölte:

HA SVÉDORSZÁG ÉS FINNORSZÁG BELÉP A NATO-BA, AKKOR OROSZORSZÁG NUKLEÁRIS FEGYVEREKET CSOPORTOSÍTHAT ÁT A BALTI-TENGER TÉRSÉGÉBE.

Rachel Rizzo, az Atlantic Council think-tank vezető kutatója szerint, ha Finnországot támadás érné Oroszország részéről még a NATO-csatlakozás előtt, a felvételi eljárás időszakában, vagyis akkor, amikor Finnország még nem élvezhetné a tagsággal járó kollektív védelmet, a NATO akkor is készen állna a válaszadásra, miután a katonai szövetség és a két észak-európai állam között már most is igen szoros a katonai együttműködés. Elemzők szerint a csatlakozási eljárás megindítása és a tagfelvétel közötti időszakban az USA, illetve Nagy-Britannia átmeneti biztonsági garanciákat nyújthat a két észak-európai országnak.

A finn államfő az utóbbi hetekben számos nagyobb NATO-tagállam vezetőjével tárgyalt, ahol feltehetően szóba került az is, hogy a katonai szövetség milyen biztonsági garanciákat tud nyújtani Finnország számára a csatlakozás előtti átmeneti időszakban.

Forrás: Portfolio.hu

52 hozzászólásarrow_drop_down_circle

csak úgy....
-hogy akkor mi lesz azt nem tudom,de abban biztos vagyok,hogy az idióták akkor is putyinnak fognak drukkolni! magyarország csak idiótákból nem szorul behozatalra!:)
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Németh István
Nem kapnak semmit még pénzért sem az oroszoktól! Viszont kapnak fokozott műholdas ellenőrzést még a seggüket is átvilágítják! Nem lesz nyugalmuk az tuti! mehetnek natózni, usa, soros segget nyalni!
Németh István
@Horizont: te egy aljas moslék köcsög vagy, benned nem csalódtam! Igazi ganajként nyalod a moslékok seggét! Ez a te nagyságod! gecike! Tudod miért???
Manhattan
@Németh István: " te egy aljas moslék köcsög vagy "
Hogy engedheted meg magadnak, hogy egy ismeretlen írótársról ilyen bunkó, alpári, böszme módon vélekedsz?!
Amikor ezek éppen rád illenek..
Németh István
@Manhattan; A fogadatlan prókátornak a gebe lenge szerve a seggébe, de mert kicsit élveznéd is, inkább a szádba, hogy még jobban élvezd! @Manhattan: amíg én a nevem alatt írok addig azok a gecik ne dumáljanak, de te főképpen nem aki még a neved is szégyelled nemcsak a moslék pofádat! Aztán egy sajátos nemzetközi politikai eseményről lévén szó arról van téma nem a szennyes lényedről való jellem és vélemény nyilvánításról! Aztán a mások nemzeti dolgaival lehet párhuzamot vonni a mi nemzetünk estében, De az bassza meg a kurva anyját aki a mi miniszterelnökünket degradálva von párhuzamot egy teljesen más helyzetben lévő államfő sajátos helyzete kapcsán! Ha majd rájössz, hogy most miről írtam és miért is, akkor remélhetőleg még maradt valami kis eszed is!
Dr. Proktor
@Csizmás Kond: A dolgok eredetéhez hozzátartozik a Ribbentrop-Molotov paktum, Lengyelország megtámadása valamint az északi államok felé a "védelmi határok rugalmas kibővítése"
Akárki akármit mond, amíg az oroszok terjeszkednek, mindig lesznek ellenségeik...
Dr. Proktor
Apropó, azért zárták be az OPNI-t hogy az ápoltak egy része ideszabaduljon?

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.