Az 1945 utáni világrend egyik legalapvetőbb jogelve, hogy a szomszédos államok lerohanása és elfoglalása illegális és elítélendő. Ezen elv kodifikálása és a betartatására tett nagyhatalmi kísérletek egyes politológusok és nemzetközi jogászok szerint drámaian csökkentették a területi hódítás előfordulását a második világháború után.

Putyin háborújával az alapvető világrend is megdőlhet

Ukrajna orosz lerohanása ugyanakkor élesen ellentmond ezen normának. Emiatt a téma egyes kutatói szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a jelenlegi világrend egyik fő alapelvét kezdi ki éppen, ami egy egyértelmű és erős globális válasz elmaradása esetén ahhoz vezethet, hogy a jövőben újra nőni fog majd a területi hódítás veszélye a világban.

Mások ugyanakkor úgy vélik, hiába csökkent az országok teljes bekebelezésével járó területi hódítás előfordulása, a kisebb területfoglalások és a területért folytatott harc 1945 után is a nemzetközi politika alapvető jellegzetessége maradt, és számos más, aktuális és potenciális jövőbeli konfliktusban is szerepet játszanak a területi igények.

Tanisha Fazal, a Minnesotai Egyetem professzora, a téma egy elkötelezett kutatója egy korábbi könyvében abból indult ki, hogy a 20. századot megelőzően a nagy területi hódítások gyakoriak voltak, a szomszédos államok elfoglalása különösen a nagyhatalmi ütközőzónákban volt jellemző, Lengyelország felosztásától kezdve a Koreai-félszigeten át a balti térségig.

A Yale két jogászprofesszora, Oona Hathaway és Scott Shapiro ehhez hasonlóan egy 2017-es könyvükben azt írták, hogy a 20. század előtt a nemzetközi jogi gondolkodás nemcsak hogy engedte, hanem kifejezetten támogatta is a területi hódítást

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor nem gazdasági okokból rohanta le Ukrajnát, ebből a szempontból inkább a területi hódítás nemzetközi jogi vetületeire mért csapást.

Fazal az ukrajnai invázióval kapcsolatban úgy vélte, a Krím 2014-es megszállása, valamint a donyecki és luhanszki szakadár „népköztársaságok” idén februári hivatalos elismerése súlyosan kikezdte a területi hódítás tilalmának elvét.

Ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az oroszok a maguk módján próbálták különböző ürügyekkel igazolni a hódítást, például népszavazásokkal és a helyi lakosság önrendelkezési jogával, történelmi és etnikai érvekkel. Azaz végső soron nem azt mondták, hogy magasról tesznek a hódítás tilalmára, hanem megpróbálták céljaik fényében manipulálni a normát. Azt is kiemeli, hogy

ha Oroszország célja az ukrán kormány leváltása és egy oroszbarát bábkormány hatalomra juttatása volt eredetileg, az nem tér el jelentősen az 1945 utáni példáktól.

A Kijev környékén történt harci cselekmények és a délkeleti területfoglalás mindazonáltal már messze túlmegy a területi hódítás 1945 utáni elvi tilalmán.

Fazal ezt illetően emlékeztet rá, hogy az ehhez hasonló eseteket korábban jellemzően komoly nemzetközi fellépés kísérte, például amikor Irak 1990-ben változatos ürügyekre hivatkozva lerohanta Kuvaitot, egy széles körű (amerikai vezetésű) nemzetközi katonai koalíció állt össze az iraki invázió megfékezése érdekében, és rövid úton visszaverték Szaddám Huszein támadását.

Vannak, akik szerint a helyzet sosem volt olyan rózsás, mint azt a nemzetközi jog kedvelői sejtetik. Egy 2020-as tanulmányában Dan Altman Fazal, Hathaway és Shapiro állításait vitatva azt írja, bár az országok teljes területének elfoglalása ritkábbá vált, a részleges területi hódítás gyakori maradt 1945 után is.

Altman szerint a stratégia annyiban változott, hogy míg korábban a támadók nagyobb területek bekebelezésére törekedtek, a második világháború óta a kisebb területfoglalások a jellemzőek. Az ilyen konfliktusok során a támadók arra törekednek, hogy gyorsan megszerezzenek egy olyan területet, ahol kis ellenállásra számíthatnak, ezt követően az elfoglalt terület bebiztosítása törekednek, és kerülik a további eszkalációt. Altman egy korábbi cikkébenhasonlóképpen magyarázza az Ukrajnához tartozó Krím félsziget 2014-es elfoglalását, amikor az oroszok egy gyors, de korlátozott területfoglalást hajtottak végre.

Forrás: G7

4 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Sziszifusz
@Shikari: 17:27

Ebből a buliból Putyin sem akar kimaradni. Gondold végig a jelen történéseit.
ómió
És sok politológus meg nemzetközi jogász keveri a területhódítást a nagyhatalmi önvédelemmel?
Sziszifusz
@Shikari: Tegnap 17:53

"Quod licet iovi, non licet bovi." ( Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek.)

Jupiter egy Isten volt, a kis ökör pedig egy buta állat.
Csizmás Kond
Kitalált világrend. Amerikia ha már amúgy is az Orosszal akat szarakodni miért nem a saját határaiknál teszi és nem a világ másik oldalán belesodorva ezzel olyanokat is a saját piszkába akiknek semmi köze a kettőjük bajával.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.