Putyin elnök Észak-Koreával is szorosabbra fűzné a kapcsolatot.
A Guardian híre nyomán számolt be arról a 24.hu, hogy az oroszok készek a tálibokkal is együttműködni azokon a területeken, ahol ez az orosz érdekeket szolgálja.
Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu hadseregtábornok, védelmi miniszter egy katonai gyakorlat megtekintésén 2013-ban
Fotó: Illusztráció/wikipedia CC BY 4.0/Kremlin.ru
Mindezt a kabuli orosz nagykövet jelentette ki a RIA Novosztyinak adott interjúban.
Dmitrij Zsirnov nagykövet szerint
a tálibok, bárhogyan is kezeljük őket, olyan valóság, amelyet nem lehet elkerülni. Ezért ott kell velük együttműködnünk, ahol ez érdekeinknek megfelel, és ahol ez szükséges az Oroszország előtt álló feladatok megoldásához
- magyarázta az interjúban, és hozzátette, Moszkvában már megkezdődtek a tárgyalások az afgán ipari és kereskedelmi minsiztérium delegációjával. Kabul az olaj-, a gabona- és a napraforgóolaj-ellátásról is tervezi, hogy tárgyalásokat folytat az oroszokkal.
A 24.hu a cikkben kitért rá, hogy a militáns tálib mozgalom története épp Afgansztán szovjet megszállása (1979-1989) idején kezdődött el.
Az oroszok egyébként Észak-Koreával is szorosabbra kívánják fűzni a viszonyukat, erről Vlagyimir Putyin írt a Kim-Dzsongunnak küldött levelében, mert szerinte szükség van a két ország közötti kapcsolatok erősítésére – írta meg az észak-koreai sajtó hírére hivatkozva a Guardian.
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
A jenkik azzal kezdték, hogy felégették a mákföldeket. Ezért fordultak ellenük a drogbizniszben érdekelt hadurak.
Az úttörőt klasszikus értelemben használtam. Minden ember úttörő, aki valami újat fedez fel, új, haladó eszméket próbál meghonosítani. Nos, nincs könnyű életük, sokszor nem is érték meg a találmányuk, felismerésük, felfedezésük elfogadását, általánossá válását. Kezdjük a példát Jézussal, és folytassuk egy hazai történettel, mondjuk Hugonnai Vilmával, az első magyar orvosnővel, aki ugyan nem halt bele a XIX. század nőket diszkrimináló törvényeibe - nem járhattak egyetemre, nem végezhettek szellemi munkát - , de közel húsz évet kellett várnia a Zürichi Egyetemen szerzett orvosi diplomájának az elismerésére, s közben csak szülésznőként dolgozhatott.
Csak egy kis összevetés: hogy nem véletlenül azok az államok járnak mindenben legelöl, amelyek felvilágosultan gondolkodó társadalomként jelentek meg már a korábbi századokban is. Hol van ma Svájc, és hol tart Magyarország. Ugye?
Csak annyit teszek hozzá, hogy ez, sajnos, magyar sajátosság.
Új hozzászólás