Putyin elnök Észak-Koreával is szorosabbra fűzné a kapcsolatot.
A Guardian híre nyomán számolt be arról a 24.hu, hogy az oroszok készek a tálibokkal is együttműködni azokon a területeken, ahol ez az orosz érdekeket szolgálja.
Vlagyimir Putyin elnök és Szergej Sojgu hadseregtábornok, védelmi miniszter egy katonai gyakorlat megtekintésén 2013-ban
Fotó: Illusztráció/wikipedia CC BY 4.0/Kremlin.ru
Mindezt a kabuli orosz nagykövet jelentette ki a RIA Novosztyinak adott interjúban.
Dmitrij Zsirnov nagykövet szerint
a tálibok, bárhogyan is kezeljük őket, olyan valóság, amelyet nem lehet elkerülni. Ezért ott kell velük együttműködnünk, ahol ez érdekeinknek megfelel, és ahol ez szükséges az Oroszország előtt álló feladatok megoldásához
- magyarázta az interjúban, és hozzátette, Moszkvában már megkezdődtek a tárgyalások az afgán ipari és kereskedelmi minsiztérium delegációjával. Kabul az olaj-, a gabona- és a napraforgóolaj-ellátásról is tervezi, hogy tárgyalásokat folytat az oroszokkal.
A 24.hu a cikkben kitért rá, hogy a militáns tálib mozgalom története épp Afgansztán szovjet megszállása (1979-1989) idején kezdődött el.
Az oroszok egyébként Észak-Koreával is szorosabbra kívánják fűzni a viszonyukat, erről Vlagyimir Putyin írt a Kim-Dzsongunnak küldött levelében, mert szerinte szükség van a két ország közötti kapcsolatok erősítésére – írta meg az észak-koreai sajtó hírére hivatkozva a Guardian.
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Egy ember, egy közösség értékét meghatározza, hogy mennyire képes előrelátva, felelősségteljesen élni. Ez az időszak, amikor nyilvánvalóan szembesülünk a hibáinkkal, hiányosságainkkal, alkalmas arra, hogy magunkba nézzünk. De nemcsak alkalmas, szükséges is.
Atlantisz legendájáról mindenki hallott. De legenda volt-e vagy valóság? Hajlamos vagyok feltételezni, hogy is-is. Hogy az emberiség már többször kezdte újra, mert mindig önmaga ellen fordult, mert nem értette az élet lényegét, és elpusztította azokat, akik azt felismerték.
De azért itt vagyunk, és ezt mindenkoron az úttörőknek, a haladást képviselő társainknak köszönhetjük.
Az észak-Koreai hadúr már egy hónapja küldi a százezer jól kiképzett önkéntest, denvalahol elakadtak( vagy orosz földte érve leléptek)...
A szokásos nyugati arrogancia: őket kiverték onnan, ezért most bárki szóba áll velük, az csakis a sátán lehet maga. Sajnos vár még pofon a nyugatra, nem fogják fel, hogy a világ nagyobbik része nem kér sem a nagy elveikből, sem a szankcióikból. Csak a pénzükből: amíg van. Azt hiszik, hogy pl a románok a barátaik? Csak a pénzük kell nekik.
A nyugat meg bevágja a durcát, húzza az orrát, hogy "fúj, a tálibok"... várjunk csak: nem ők is tárgyalni akartak velük? :D ja, de, csak velük nem nagyon álltak szóba, mert jól ismerik őket :D
A hülye nyugat most indiai felárral veszi az orosz olajból készült finomított termékeket, közvetítőktől magát az olajat, földfémeket, stb, majd később az aranyat, de még a gázt is, egyebet is.
Jellemző, hogy kik alkotják, Nigériától Indiáig, Kínától Dél-Afrikáig, de, ami igen elgondolkodtató, az Törökország jelentkezése. Ha ez a lépés manifesztálódik, akkor a törököket elveszítettük, és a NATO-nak meg kell tőlük szabadulni.
Mindenképpen nagyon rossz hír, a török népnek nagy visszalépés lenne.
A jenkik azzal kezdték, hogy felégették a mákföldeket. Ezért fordultak ellenük a drogbizniszben érdekelt hadurak.
Az úttörőt klasszikus értelemben használtam. Minden ember úttörő, aki valami újat fedez fel, új, haladó eszméket próbál meghonosítani. Nos, nincs könnyű életük, sokszor nem is érték meg a találmányuk, felismerésük, felfedezésük elfogadását, általánossá válását. Kezdjük a példát Jézussal, és folytassuk egy hazai történettel, mondjuk Hugonnai Vilmával, az első magyar orvosnővel, aki ugyan nem halt bele a XIX. század nőket diszkrimináló törvényeibe - nem járhattak egyetemre, nem végezhettek szellemi munkát - , de közel húsz évet kellett várnia a Zürichi Egyetemen szerzett orvosi diplomájának az elismerésére, s közben csak szülésznőként dolgozhatott.
Csak egy kis összevetés: hogy nem véletlenül azok az államok járnak mindenben legelöl, amelyek felvilágosultan gondolkodó társadalomként jelentek meg már a korábbi századokban is. Hol van ma Svájc, és hol tart Magyarország. Ugye?
Csak annyit teszek hozzá, hogy ez, sajnos, magyar sajátosság.
Új hozzászólás