Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak.
A német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket
– derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből.
A Portfolio szerint téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak – szintén minősített többséggel – a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
Illusztráció: 123rf.com
Éppen pár napja vétózott meg a magyar kormány egy újabb uniós javaslatot, ami emberi jogsértések kivizsgálását szorgalmazta volna az ENSZ által Oroszországban és tegnap még az orosz elnöki szóvivő is nyíltan hangot adott annak, hogy hálásak a magyar kormánynak
Részben ezekre is utalva Anna Lührmann német Európa-ügyi miniszter azt mondta a Playbooknak:
Elég optimista vagyok annak kapcsán, hogy előrehaladást tudunk elérni a minősített többség szerinti szavazásról. Megvitatjuk, hogy mely területeken lehet ez lehetséges, különösen a közös külpolitikában és a biztonságpolitikában, amely területeken az Oroszországgal szembeni uniós fellépést rendszeresen „blokkolja egy tagállam”.
Hozzátette:
„azt gondolom, hogy ez nem kell, hogy megakadályozzon minket abban, hogy a jövőben felléphessünk.”
A miniszter azt vázolta, hogy a konkrét kérdésekben a szavazási szabályok apró, fokozatos módosítását szorgalmazná.
Arról, hogy ezek pontosan mik lennének, arról az ellenszél.hu cikkében olvashatnak bővebben.
14 hozzászólásarrow_drop_down_circle
AZT IS KELL NÉZNI, HOGY AZ ONNAN MEGKAPOTT TÁMOGATÁSOK MIATT MAGYARORSZÁG NAGY HASZONÉLVEZŐJE A KÖZÖS BÜDZSÉNEK, A KÉT „KIPÉCÉZETT” TAGÁLLAM, HOLLANDIA ÉS SVÉDORSZÁG VISZONT NETTÓ BEFIZETŐ.
Ilyen értelemben tehát nem kell különösebben zavarnia minket annak, hogy a két tagállam kevesebbet fizet be, mert mi messze a legnagyobb plusszal jöttünk ki 2018-ban is (és más években is) az EU közös költségvetésének működtetéséből. 2018-ban például Magyarország a GNI 4,1%-át kapta meg nettóban a büdzséből, míg Hollandia és Dánia 0,3-0,3%-át fizette be."
Bármilyen trükkösen fogalmaz a propaganda, mindig is többet kaptunk, mint amennyit befizettünk.
Ha ezek a a pénzek oda mentek volna, ahova kell, nem itt tartanánk.
Ezermilliárdos a nagyságrend, amit elloptak.
,,Magyarország a csatlakozás óta a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik, azaz több támogatást kap az EU költségvetéséből, mint amennyit befizet.
2020-ban Magyarország 1,5 milliárd euróval járult hozzá az EU teljes, 160 milliárd eurós bevételéhez, ami a Magyarországon megtermelt jövedelem mintegy 1%-a. Ugyanebben az évben az EU ennél lényegesen magasabb összeggel támogatta Magyarországot:
4,4 milliárd euróval az okos és befogadó növekedést,
1,7 milliárd euróval a fenntartható növekedést, a természeti erőforrásokat."
Te sem voltál ekkora balfasz, amikor kiszart az anyad.
Szegeny ha tudta volna mi lesz beloled, szivlapattal verte volna szet a fejed.
Nem akarom elhinni, hogy te tényleg ennyire sötét vagy.
Új hozzászólás