Az orosz kormány bevételei vészesen fogynak. Az év eleji robbanásszerű bevétel növekedés dacára tavaly nagy deficittel zárt a büdzsé. A kormány gigantikus különadót vetett ki a magas gázárak miatt nagyot kaszáló gázszolgáltatókra, és további különadókat is tervez.
Hiába trükkök százai, Putyin körül szorul a hurok. Forrás: Pixabay
A januári hiány viszont a vártnál megint sokkal nagyobb, és nem sok esély látszik a költségvetés egyensúlyba billenésére. Ennek híján viszont gyorsan eljöhet az igazság pillanata, amikor Putyin kormányának döntenie kell, hogy vagy a háború finanszírozását, vagy a gazdaság támogatását fogja vissza – írja a Portfolió.
Az orosz kormány úgy számolt, hogy a háború költségeit bőven kompenzálja a világpiaci energiaárak emelkedése. Az oroszok már 2021 végén elkezdtek játszani a gázszállításokkal, hogy a koronaválságból való újraindulás miatt megugró földgáz- és olajárak természetes áremelkedését felhangosítsák. Mindenki arra gondolt, hogy az olajat és gázt nagy tételben exportáló oroszok most jócskán megszedik magukat, ennek dacára most a költségvetésükön komoly lyuk tátong.
Az orosz költségvetési pozíció 2022 folyamán folyamatosan romlott, de a decemberi óriási hiány fordította át az egész évet deficitbe. Az orosz kormány ősszel nagy összegű egyszeri különadót vetett ki, főleg a Gazpromra. A Gazprom a legnagyobb adófizető volt 2022 folyamán, összesen több mint 5000 milliárd rubeles befizetés származik tőlük – ebből 1248 milliárd euró keletkezett szeptember és november között a különadók miatt. Ősszel tehát a Gazprom mentette meg egyedül a kormányt a veszteséges hónapoktól,
Decemberben ez a bevétel már nem jelentkezett így egyetlen hónap alatt 4050 milliárdos hiány keletkezett a költségvetésükben. Az orosz kormány 2021-ben 24 771 milliárd rubelt költött összesen, tavaly a kiadás már 31 312 milliárd rubel volt, ami 25%-os növekedést jelent. A kiadási oldalnál az orosz kormány tavasz óta nem közöl részletes bontást.
Ez a szempontjukból érthető: a háború következtében jócskán megnőttek a közvetlen hadi kiadások: lőszerek, üzemanyag, katonák fizetései, az operatív teendők (például a sorozás) költségei, az elveszett járművek részleges pótlása. Emellett nőtt a háború közvetett költsége is: az elhunyt katonák családjainak juttatott térítések, a propagandára fordított összegek növekedése stb.
A szankciók és az általános bizonytalanság miatt bekövetkezett gazdasági visszaesés mérséklésére több ezer milliárd rubelt fordítottak. Az orosz költségvetés kilátásai mégis kifejezetten rosszak. Az olaj- és gázbevételek még mindig nagy arányt tesznek ki a költségvetésen belül, októbertől decemberig ez az arány nagyjából 40% volt. Sem az olajból, sem a gázból nem számíthatnak komoly bevételnövekedésre az oroszok a közeljövőben.
A hiány növekedése egyre fájdalmasabb az oroszok számára, nem véletlen, hogy különféle adóemelésekkel próbálják már ellensúlyozni a gazdasági háború hatásait. Ha a hiány tovább nő – amire minden esély megvan –, akkor egy ponton az orosz vezetésnek döntenie kell: vagy a gazdaság támogatását célzó ipar- és szociálpolitikából adnak alább, vagy a háborús kiadásokat veszik vissza. Jelenleg még járható a harmadik út, azaz az adósságból történő költekezés, de már nem sokáig.
66 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Ha ez megvan, támaszd meg okos kis buksidat, és tedd fel magadnak a kérdést, hogy mi lehet az a rendszerhasználati díj, ami a számla 85%-át adja?
Aztán gyere ide vissza, és magyarázd el nekünk, hogy mitől jó ez így?
Mert, ha valóban a villamos hálózat fenntartására lenne költve, stabilabb lehetne a rendszer...
Amúgy én soha nem a részleteken akadok fen hanem megnézem mennyit fogyasztottam és azért mennyit fizekek...
Új hozzászólás