Megszólalt a szakértő Szilágyi Liliána ügyéről: mindenféleképpen meg kell akadályozni a helyzetet

Mint arról írtunk korábban, testi, lelki és szexuális bántalmazással vádolja Szilágyi Liliána Európa-bajnoki ezüstérmes úszó az édesapját, a korábbi olimpikon úszó Szilágyi Zoltánt. A 25 éves sportoló az Elviszlek magammal című műsor december 29-én megjelent adásában beszélt arról, amit gyerekként át kellett élnie, majd közösségi oldalán is megosztotta a történetet követőivel.

Kép: Facebook/Szilágyi Liliana

Bántalmazott az apám. Testileg. Lelkileg. Szexuálisan. Gyermekkoromtól kezdve. Folyamatosan és kiszámíthatatlanul, ha épp olyan kedve volt, élvezve a hatalmának a gyakorlását felettem. Legyen szó testi fenyítésről, megfélemlítésről, szeretet- és figyelemmegvonásról vagy szexuális visszaélésről

– írta szerdai bejegyzésében az úszó, aki kitért arra is, hogy édesapja nemcsak őt, hanem édesanyját és húgát is rendszeresen bántalmazta.

Bejegyzésében kiemelte, biztos abban, hogy lesznek majd olyanok, akik nem hisznek majd neki, de szeretné megosztani, mi történt vele.

Az apámnak is minden bizonnyal lesz erre válasza. Az apámnak, dr. Szilágyi Zoltánnak, a jómódú, tökéletes modorú ügyvédnek és a gyerekekkel foglalkozó úszóedzőnek. Akiről valószínűleg senki nem hinné, hogy a négy fal között milyen az igaz énje valójában

– írta Szilágyi Liliána, akinek valóban nem kellett sokáig várnia édesapja válaszára.

A jelenleg ügyvédként dolgozó Szilágyi Zoltán nyílt levélben reagált az ellene felhozott vádakra. Levelében kiemelte, hogy

amit állítasz, az ellen nem lehet védekezni, hiszen hogyan bizonyítsam, hogy sosem vertelek vagy bántalmaztalak sem téged, sem édesanyádat, sem húgodat. Ugyanakkor az ügyben a kijelentéseid miatt általam indítandó büntetőeljárás során ez várhatóan tisztázódni fog.

Az Inforádió Lénárt Ágota Ilona sportpszichológus, pszichoterapeuta, az olimpiai csapat sportpszichológiai csapatának vezetője, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetője véleményét kérte ki az ügyben. Elmondása szerint nagyon fontos, hogy az ilyen traumákat feldolgozzuk, mert jelentősen megnehezíthetik a további életvitelt, másrészt pedig azért,

mert ezek a minták öröklődnek.

Elmondta, hogy olyan esetről is tudnak, amikor valaki azt mondja, hogy „engem is vertek, és mégis milyen jó felnőtt lettem”.

Ezt a helyzetet – ami hasonló a Stockholm-szindrómához, amelyben az áldozat megszereti a fogvatartóját, vagy legalábbis azt gondolja, hogy amit ő elszenvedett, az jó – mindenféleképpen meg kell akadályozni, ahogy azt is, hogy ez a minta továbbmenjen

– vélekedik a pszichológus.

A szakember kiemelte, hogy a történtek kihatnak az önbecsülésünkre, a társadalmi kapcsolatainkra, a családalapításra. Lénárt Ágota hozzátette, az is előfordulhat, hogy nem fogja tudni oly módon nevelni a gyerekét, mint ami optimális lenne. Szerinte ebből is látszik, hogy nagyon széles körű kisugárzási területtel bír egy ilyen eset.

Sajnos a sportban vannak olyan fékezőerők, amik sokszor lehetetlenné teszik azt, hogy a sportoló jelentse az esetet, vagy valamilyen módon megoldást tudjon találni arra, hogy vele így bántak

– mondta a szakember, magyarázva ezzel, hogy miért pont most és ilyen módon osztja meg a történteket Szilágyi Liliána. A pszichológus úgy véli, hogy különböző fórumok is nagyban segítenének a feltárásban, és az is rendkívül fontos, hogy megismerjék a társadalom tagjai, nekik milyen lehetőségük van arra, hogy az ilyen eseteket megakadályozzák vagy kezeljék.

Lénárt Ágota kifejtette, hogy a legfőbb nehézséget a gyerekeknél lehet tapasztalni, mert ők még nem tudják eldönteni, hol van az a határ, amikor valami már bántalmazásnak minősül.

A sportpszichológus szerint az edzői etikai kódexbe be kellene kerüljenek az ilyen esetekre vonatkozó szabályok.

Az előírások már természetesen megszülettek, de azok betartatása, megvalósítása, azt gondolom, még sok területen várat magára

– tette hozzá a szakember.

Ma Szilágyi Liliána ismét megtörte a csendet: az apjáról beszélt, a testvéréhez szólt, erről bővebben ide kattintva olvashat.

Forrás: index
Címlapkép: Facebook