Nagyon örültem, amikor a kiszemelt férfi randizni hívott. Egy irodaházban dolgozunk, de nem egy cégnél, igazából semmit sem tudtam róla, csak azt, hogy hol dolgozik, milyen szendvicset vesz a büfében, és hogy nagyon jóképű. Egyik nap a büfében szóba elegyedtünk. Épp ideje volt, mert már legalább egy hónapja mosolyogtunk egymásra, beszéljenek a szemek alapon. Szóval megszólított, beszélgetés lett belőle, és végül megkérdezte, hogy volna-e kedvem találkozni vele irodán kívül is. Lelkesen igent mondtam, alig vártam a randit.
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás