Amikor elkezdett udvarolni, nem akartam tőle semmit. Tetszett, de nős férfiaval, ugye, csak a hülye kezd. Végül úgy voltam vele, hogy a semminél ez is jobb, ezer éve nem volt senkim, magányos voltam, úgyhogy elmentem vele ide-oda, majd szép lassan beleszerettem.
Forrás:
nokorszak.hu
Feltöltő: Angelika
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
7 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Mert más emberek boldogtalansága árán szerzett "boldogság" nem boldogság, hanem egy múló lelkiismeret furdalásokkal teli állapot..véleményem szerint! És igen ha nem is minden, de egyes nők örök hibája, és csapdája, hogy majd megneveli, megváltoztatja a pasit, és érte, csakis érte, képes lesz majd a pasi a világot a lábai elé rakni!
Ez viszont nincs, és sosem lesz így...de magyarázhatom, úgy sem értik:)))
Egy kapcsolatban mindkét félnek csiszolódni alakulni, kell egymásfelé...lehetőleg sajaát akaratukból önként szeretetből!:))
És igen..VÁLNI...sem mindegy, hogy hogyan teszik! Az a baj, hogy az emberek többségéből itt is az önzés, beszél, és nem a gyerek szemszögét, tartja szem előtt! Szóval ahol gyermek van, ott már bonyolult ez válás, meg a szeretősdi mindenhogy...
Új hozzászólás