„Negyvenéves vagyok, és ugyanaz a falu ölel, ahonnan tizennyolc évesen kiszakadni vágytam, amit lenéztem, amit annyira untam.” Nagyon vártam, hogy betöltsem a tizennyolcat: a lelkemben ez a szám eggyé nőtt a szabadsággal, a mozdulattal, amikor az utolsó tojáshéjakat is lepöccintem a fenekemről, magam mögött hagyom a család és a falu biztonságot adó ölelését, és belevetem magam abba a nagyvilágba, amiről gyerekfejjel kizárólag a legszebbeket képzeltem.
Forrás:
zarojel.hu
Feltöltő: PV
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Új hozzászólás