Sokat kellett rá várni, hogy egy igazán egyedi rajzfilmet kapjunk. A klasszikusokat – többek között a Magyar népmeséket is – idéző Wolfwalkers azonban  – ami az Apple TV+-ra érkezett december 11-én – minden műfajkedvelőnek kötelező néznivaló.

Itt az év legjobb rajzfilmje: a Wolfwalkers üdítő, misztikus és biztosan klasszikus lesz

Fotó: Apple TV+

A Wolfwalkers nemzetközi koprodukció, az Egyesült Királyságban és Írországban októberben mutatták be a járvány miatt virtuálisan, az USA és Kanada november közepén következett, majd december 11-én végre nemzetközileg is elérhetővé vált az Apple TV+ online videótáron. A történet egy Robyn Goodfellowe (hangja Honor Kneafsey) nevű angol kislányról szól, aki édesapjával, a vadászként dolgozó Billel (hangja Sean Bean) egy olyan írországi városba érkeznek, amelyet az erős kezű Oliver Cromwell (hangja Simon McBurney) irányít. Kilkenny városa egy szövevényes erdő mellett helyezkedik el. Az idősebb Goodfellowe megbízása egyszerűnek is tűnik: ki kell pucolni a veszélyesnek tűnő környéket.

A film története legfőképp azért működik jól, mert Robyn és édesapja között rendkívül hitelesen lett ábrázolva az, hogy feleség és édesanya nélkül mennyire egymásra van utalva a két karakter. A rebellis kislány látszólag beletörődik abba, hogy a ház kitisztítása, és a főzés a feladata, amikor azonban Bill elmegy vadállatokra vadászni, Robyn is előveszi a számszeríjat és gyakorol. A helyzet meg is kívánja, hogy apja nyomdokába lépjen és segítsen neki, amikor bajba kerül. Robyn viszont az erdő mélyén váratlanul olyan barátokra lel, akik értenek a varázsláshoz, és képesek arra, hogy éjszakánként farkassá változzanak.

A brit mondavilágra építő Wolfwalkers írói nagyon szépen állítják szembe a civilizáció világát egy olyan kultúrával, ahol a megjegyezhetetlen nevű kislány, Mebh Óg MacTíre (hangja Eva Whittaker) nem csak akkor ugrál vadul, amikor éppen álmodik, hanem ébren is úgy viselkedik, mint egy farkas. Ez az ellentét hozza össze őt a kezdetben nagyon szerény és barátságos Robynnal, a két kislány pedig közös kihívás elé kerül: így vagy úgy, de meg kell menteniük bajba jutott szüleiket. A produkció sztorija jó tempóban halad, öröm látni, ahogy a kezdetben még békés városi hétköznapok átfordulnak egy misztikus kalandfilmmé, ahol a főszereplőknek súlyos döntéseket kell hozniuk, és néha rendkívül depresszívek a körülmények.

Tisztán látszik, hogy a készítők figyeltek arra, hogy ezeket a komolyabb témákat is úgy csempésszék bele a filmbe, hogy csak a felnőtt nézőknek legyenek észrevehetőek. A felszínen a Wolfwalkers egy gyönyörűen megrajzolt mesefilm, amely nagyon érdekes, ritkán látható perspektívákat használ. A produkció animációja a legnagyobb klasszikusokat idézi, nagyon könnyű belátni ezt, hiszen a Wolfwalkerst nézni teljesen olyan, mintha a Magyar népmeséket látná az ember. Az összképhez nagyon sokat ad hozzá, hogy a zenei betétek is rendkívül hangulatosak, jó ötlet volt, hogy a norvég zeneszerző-énekes Aurorát is felkérték, hogy működjön közre, az egyik legerősebb jelenet, amikor a farkassá változott lányok szabadon rohangálnak az erdőben, mely részben a Running with the Wolves című dal miatt üt akkorát.

Értékelés:

Ritkán lehet azt mondani, hogy egy készítőgárdának sikerült az, hogy kortalan rajzfilmet alkossanak. A Wolfwalkers egyértelműen ebbe a kategóriába esik, ha valaki 20-50 év múlva ránéz a produkcióra, nem lehet majd megmondani, hogy pontosan mikor készülhetett. Egyedül a modern témák, mint a költözés, a kulturális különbségek, valamint a csonka családok bemutatása az, ami elárulja, hogy nem a 90-es évek alkotásáról van szó. Az aktualitás mellett a Wolfwalkers igazi tisztelgés a klasszikusok előtt, olyan ritka kincs, amelyet nem érdemes kihagyni.

Blikk

1 hozzászólásarrow_drop_down_circle

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.