Kassák×Petőfi
2023-ban ünnepeljük a magyar irodalom legnagyobb hatású költője, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját.
Molnár Ferenc története
„Minden reménység, miután az elménkben meghalt, szívünkben titkos életet él tovább, s csak ott hal meg igazán, legtöbbször a szívünkkel együtt.” A Pál utcai fiúk és a Liliom világhírű szerzőjének színdarabjaival, könyveivel, bármerre is járunk a világon, mindenhol találkozhatunk.
115 éve indult a Nyugat
“A Nyugat megindulásáig sehol sem volt otthonunk.
Vers adventre – Ady Endre: A téli Magyarország
“Álmodik-e, álma még maradt / Én most karácsonyra megyek, / Régi, vén, falusi gyerek.
Bölöni György – Ady előtt és után
140 éve, 1882. október 30-án született Bölöni György Kossuth-díjas író, kritikus, irodalomszervező, ahogy Ady nevezte “szentlélek lovagja, becsületes újságíró”. Ady mellett nemzedéke legfontosabb íróival, művészeivel foglalkozott: mások mellett Móricz Zsigmond, Kaffka Margit és Balázs Béla.
Vers a hétre – Babits Mihály: Ady Endrének
“hogy szálljon el dalom a szélben: / amit zengtem, örökre zengtem, / és nem halhatok meg, ha éltem.
Gulácsy Lajos – angyali lélekkel
“Angyali lélek egy szatír testében…” – mondta a 140 éve, 1882. október 12-én született Gulácsy Lajosról, a magyar festészet egyik legsajátosabb egyéniségéről barátja, Juhász Gyula.
Vers a hétre – Ady Endre: Október
“Elnézem az őszi rózsát, / Bús halottját dérnek-fagynak…
Magyar György: házelnök úr, Észak-Koreára még nem tetszett gondolni?
A magyarok nem megtagadni, hanem mindig is összekötni akarták a Keletet és a Nyugatot, és Kövér László házelnök szerint ezért kapta a kompország elnevezést Magyarország.
Éljen Kompország, Adyt egye meg a fene - Szombati Lendvaiság
Lendvai Ildikótól nem idegen a csípös irónia nyelve, de soha nem sértésre, sokkal inkább figyelemfelkeltésre használja írói vénáját.
Áprily Lajos portréja
“Szél jár feletted, hosszú sóhajú, / bágyadt sugár becézi vén szíved,” 55 éve, 1967. augusztus 6-án halt meg Áprily Lajos József Attila-díjas költő, műfordító, akinek “míves, borongós soraival a divatokhoz nem igazodó, XX.
Fölszállott a páva – vers mindegy kinek...
„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Kassák Lajos becsavarogta fél Európát
“Roppant kíváncsiak voltunk a világra, s azt is szerettük volna megismerni, ami a valóságban nem létezik.
Április bolondjai vagyunk mindannyian - A honi hidegháború következménye
Sorba rakom a gépen a betűket egymás mellé – remélve, hogy értelmes szavakká, mondatokká formálódnak, s talán lesznek akik elolvassák őket.
Gulácsy Lajos, a magyar festészet óriása
“Mindent, mindent valahogy így, mesterkélten láttam, s szinte a szappanskatulyák sajátos szagát éreztem ilyenkor a tetejükre festett képecskékre gondolva.” 90 éve, 1932. február 21-én halt meg Gulácsy Lajos, a magyar festészet legsajátosabb festőegyénisége.
Ady Endre legkedvesebb ételei
Ady Endre lump volt.
Kosztolányi Dezső vallomásai
“Először bevallom, hogy boldog vagyok.
Morzsák Lesznai Annáról
“Most vén tornácom kövein megülök…
Keresztül-kasul Babits Mihály
“Nem kell hinni, hogy aki könyvekbe menekül, okvetlen az élet elől akar szökni.
A Nyugat három nemzedéke
“A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna…” – írja Ottlik Géza, a harmadik nemzedék tagja a folyóirat fontosságáról.
Ki volt Kuncz Aladár?
“Hogy van az, hogy egyénenként az emberek általában jók, értelmesek, de tömegben minden őrültséget és gonoszságot el lehet velük követtetni?” – teszi fel a kérdést Fekete kolostor című regényében Kuncz Aladár.
Nem kerül magánkézbe a csucsai Boncza-kastély
A Kolozs megyei önkormányzaté marad a csucsai Boncza-kastély, Ady Endre és felesége Boncza Berta egykori otthona, melyet az utolsó tulajdonos oldalági örökösei próbáltak megszerezni.
Vers a hétre – Ady Endre: Az elrejtett arcok
“Egyszer néznénk farkas-szemet, / Kivoltunkat egyszer lássuk, / Horkantan egyszer hadd legyünk / Egymásnak kemény Messiásuk.” Ezen a héten a 143 éve született Ady Endre gyönyörű versét ajánljuk.
Vers a hétre – Ady Endre: Október 6.
“Őszi napnak csendes fénye, / Tűzz reá a fényes égre, / Bús szivünknek enyhe fényed / Adjon nyugvást, békességet;” Ady Endre versével az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverésére emlékezünk.
Schöpflin Aladár, az irodalomkritikus
“Mint vendég lépett be a Nyugatba, s aztán mindegyre nélkülözhetetlenebbé vált számunkra, akiket fűtött az elégedetlenség, és lelkesítettek hivatásunk lehetőségei” – írta Kassák Lajos a 20. századi magyar kritika és irodalomtörténet-írás kiemelkedő alakjáról, Schöpflin Aladárról.
Az úton levő és kiútkereső Ady Endre
„Valaki útravált…” – Az úton levő és kiútkereső Ady Endre című kötet egy új aspektusból – Ady valós, fizikai utazásai, úton levései felől – közelít az életműhöz.
Kosztolányi Dezső egyedi világa
„Először bevallom, hogy boldog vagyok.
Aki megörökítette Ady Endrét
150 éve, 1870. március 5-én született Székely Aladár fotós.
Vers a hétre: Ady Endre: Sírni, sírni, sírni
„Megbánni mindent.
Léda januárban is a Gödöllői Királyi Kastélyban!
Író - rendező Pozsgai Zsolt