Jókai Mór: Blaha Lujza
„Mint népszínművek királynéja egész országot teremtett maga körül, saját színműirodalmat fejlesztett ki; jobbágyává tette a magyar Tháliának az idegen népet” – írja Jókai Mór Blaha Lujzáról, a magyar színjátszás nagy alakjáról.
Blaha Lujza mindenkit szeretett
“Legjobban érzem magamat az én népszínműveimben; hála isten, van elég dolgom is.” Blaha Lujza színésznő, a “nemzet csalogánya” olyan dalokat vitt diadalra, mint a Cserebogár, sárga cserebogár, a Mi mozog a zöld leveles bokorban.
125 éve mozizunk
Százhuszonöt éve, 1895. december 28-án tartották a francia Lumière fivérek az első nyilvános filmvetítést Párizsban, ezzel megkezdődött a mozi története.
Blaha Lujza, az örökös tag
170 éve, 1850. szeptember 8-án született Blaha Lujza színésznő, a magyar színjátszás nagy alakja.
Dankó Pista, a cigányprímás
“Születésemre vonatkozólag pedig azt írd: Születtem ott, ahol a szív nem terem.
Blaha Lujza a konyhában
“De a főztömmel meg van elégedve mindig s gyakorta évődik eképpen, hogy „téged is szakácsnak teremtett az úristen”…” A ma 92 éve elhunyt Blaha Lujza nemcsak a színpadon érezte otthon magát, háziasszonyként is híres volt a nemzet csalogánya.
Ahol az a piros bugyelláris siker lett
A korszak legjelentősebb művészei közül itt játszott Blaha Lujza, Újházi Ede, Jászai Mari, Fedák Sári, Márkus Emília, Pethes Imre, Ódry Árpád és Bajor Gizi.
Rekordösszegű kártérítést kaphat a fejbe lőtt tanár
Peren kívüli egyezség nyomán rekordösszegű, 8 millió forintnyi kártérítést kaphat a Készenléti Rendőrségtől az a középkorú tanár, akit 2006. október 23-án közvetlen közelről lőttek fejbe gumilövedékkel a rendőrök a Blaha Lujza tér környékén.
Blaha Lujza temetésén - 1926. március
A páholyok, a földszint s a karzat közönsége, kétszázezer gyászoló, szomorú ember közt Blaha Lujza temetésén. Blaha Lujza temetésén közel kétszázezer ember szorongott a pesti utcákon, a Nemzeti Színház körül. Öregek, fiatalok, fejkendős asszonyok és elegáns divathölgyek, munkások és cilinderes urak, gazdagok, szegények;...