Tóth Árpád tiszta harmóniát hagyott ránk
„Megváltozik szép lassan a világ, / Szelíden, halkan elsötétül,” 95 éve, 1928. november 7-én hunyt el egyik legnépszerűbb költőnk, Tóth Árpád, aki makulátlan költészetével nagy visszhangot váltott ki kortársaiból és az utókorából.
Füst Milán: Minden perc…
135 éve, 1888. július 17-én született Budapesten Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta.
1956. október 23. Magyarországon
Magyarországon 1956 októberében békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.
Vers a hétre – Füst Milán: Szózat a sírból
“Nem kis dolog volt, nem kenyér, / Nem haltunk meg az életér’, / Több volt ez annál: bús hazánk / Könyörgõ szemmel néze ránk.” / Ezen a héten az 1956-os forradalom hősei emlékére Füst Milán gyönyörű versét ajánljuk.
55 éve halt meg Füst Milán
„Van az úgy, hogy az embert a sorsa egyes fordulatainál megszállják holmi nagyarányú szédületek.” Füst Milán mélyen szkeptikus, emellett teljességre törő egyéniség volt, aki képzelete valóságát tekintette írói közegének.
"Így jutottunk el 56-ig"
"A forradalom kitöréséről Kínában elég egzotikus körülmények között vettem tudomást, sokáig nem mondták be a híreket Kínában, hogy mi történik Magyarországon."
Harckocsik Budapest utcáin
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.
Ítélet nincs Déry Tibor életében
“Déry regényeit az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul” – írta Lukács György a 125 éve született Déry Tiborról, a 20. századi magyar próza egyik jelentős képviselőjéről.
Füst Milán: A feleségem története
“Hogy a feleségem megcsal, régen sejtettem.
Füst Milán 125
Százhuszonöt éve, 1888. július 17-én született Budapesten Füst Milán Kossuth-díjas író, költő, drámaíró és esztéta, akinek helyét az irodalmi közéletben, akárcsak a Nyugat táborában, mindig bizonyos különállás jellemezte.