Magyarországi német vagy. Vállald!

1946-ban január 19-én hagyta el Magyarországot az elüldözött német nemzetiségűeket szállító első vonatszerelvény.

75 éve dobták le az atombombát Hirosimára

75 éve, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött, majd az atombombát 1945. augusztus 9-én Nagaszaki városára is ledobták.

A Beneš-dekrétum hatása

75 éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Beneš államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet “a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, mert vagyonuk...

371 Csillag – Darinka

Augusztus 2. a roma holokauszt áldozatainak emléknapja.

A potsdami konferencia 1945

75 éve kezdődött az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió vezetőinek berlini-potsdami tanácskozása, amely a teheráni és a jaltai csúcskonferencia nyomdokain haladva kimunkálta a második világháború utáni nemzetközi politikai és jogrendet, elsősorban Európára vonatkozóan.

10 évig sétálhattunk a Kossuth hídon

A II.

A normandiai partraszállás története

Az 1944. június 6-i normandiai akció a történelem legnagyobb partraszállási hadművelete volt, amely a nyugati front megnyitásával hozzájárult a náci Németország katonai összeomlásához és a második világháború befejezéséhez Európában.

Mussolini élete dicstelen véget ért

„Mussolini volt anarchista-szindikalista, nacionál-szocialista agitátor, fasiszta pártvezér, puccsista, diktátor, báb-államfő”- írta az olasz fasiszta diktátorról Ormos Mária.

Sztálin, a diktátor vagy a népek bölcs vezére

Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, azaz Sztálin, a generalisszimusz 1953. március 5-én halt meg.

Karády Katalin keringője

Karády Katalin érzékien mély, búgó hangjába egykor szerelmes volt az ország.

Budapesten elhallgattak a fegyverek

A második világháborúban 70 éve, 1945. február 13-án hallgattak el a fegyverek Budapesten, amikor a szovjet csapatok elfoglalták Budát.

Amikor porig bombázták Drezdát

A mára teljesen újjáépült Drezdát ma is körüllengi az 1945. február 13. és 15. közötti szövetséges szőnyegbombázás tragédiája.

Élő hidak lettek a gyermekvonatok

Az 1920-as években összesen 61 ezer gyenge vagy alultáplált magyar gyermek tölthetett néhány hónapot külföldi nevelőszülőknél.

Giorgo Perlasca, az olasz Wallenberg

Giorgo Perlasca több mint 5200 magyar zsidó üldözöttet mentett meg a koncentrációs táboroktól, a szinte biztos halálból.

Douglas MacArthur, a végzet embere

Douglas MacArthur amerikai tábornok, a II.

Szerb Antal: Tudom, hogy meghalok

“A szabadság nemcsak egy nemzet magánügye, hanem az egész emberiségé is.” A 75 éve megölt Szerb Antal író, irodalomtörténész műveivel nemzedékek irodalom szemléletére hatott.

"Auschwitz ma múzeum"

“Auschwitz ma múzeum.

A náci, aki zsidókat mentett: Karl Plagge

Karl Plagge őrnagy zsidó férfiakat, nőket és gyereket mentett meg és foglalkoztatott.

Raoul Wallenberg története

Raoul Wallenberg a mai napig szimbolikus alakja az embermentőknek.

Winston Churchill története

“Bármilyen őszintén próbáljuk is mások helyzetébe beleélni magunkat, nem fejthetjük meg az emberi értelem és képzelet olyan folyamatait, amelyeknek semmi közük a józan észhez.” Winston Churchill kivételes tehetségű politikus volt, s egyúttal a zsarnokság leghatalmasabb ellenlábasa.

Iszonyú magyar veszteséglista - hamis okok és indokok -  Lapzsemle

Figyelmet keltett egy, fideszes kezekbe kerülése előtt, amúgy szolid családi magazin hasábjain közzétett adat a magyar világháborús veszteségekről.

Anne Frank, aki szimbólummá vált

“Jól tudom, hogy még nem vagyok olyan, amilyennek lennem kellene; de leszek-e olyan egyáltalán?” Anne Frank naplójában leírt gondolatai, szomorú-félénk mosolya a XX.

John Lukacs emlékére

“Nekem Magyarország a hazám, és Amerika az otthonom. Én Magyarország fia vagyok” – vallotta a 95 éves korában elhunyt John Lukacs Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai történész, író.

Emléknap a holokauszt magyarországi áldozataiért

“Mert az ember nem felejthet, lelkében állandóan emlékeznie kell.” A mai nap a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk, arra, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása.

A Felvidékről kitelepítettek magyarok emléknapja

A Felvidékről kitelepített magyarokat szállító első szerelvény 1947. április 12-én, az utolsó 1949. június 5-én indult, e két időpont között szinte naponta vitték a kijelölt családokat ingóságaikkal együtt Magyarországra.

"Franciaországért haltak meg!"

1944-re Franciaországban több különböző politikai felfogású csoport harcolt a német megszállás és a kollaboráns francia kormány ellen.

Sötét évforduló – sajnos nem csak történelem

1939-ben szeptember elsején indult meg a náci Németország hadi gépezete, hogy megsemmisítse Lengyelországot.

Az erdélyi magyarok jobban tartottak a románoktól, mint a szovjetektől 44-45-ben

Eddig ismeretlen dokumentumok – melyek Sztálin és Molotov hagyatékából kerültek elő – szerint az erdélyi magyarság jobban tartott a románoktól 1944-45-ben, mint a szovjetektől.

"A németek totális megsemmisítést zúdítottak az ott élőkre, ebben a magyarok is segédkeztek”

1941. június végén a magyar honvédség is csatlakozott a náci Németország Szovjetunió ellen indított hadjáratához, melynek egyik legsötétebb, részleteiben máig feltáratlan, időnként nagy vitát generáló fejezete, hogy az Ukrajnát megszálló magyar csapatok háborús bűnöket követtek el. Fóris Ákos történészt ezzel kapcsolatos...

Elie Wiesel üzenete

"Egyetlen emberre sem tekinthetünk elvont fogalomként" - vallotta a 87 éves korában elhunyt Elie Wiesel holokauszttúlélő, magyar származású Nobel-békedíjas író, aki számos könyvet írt a náci koncentrációs táborokban átélt élményei alapján.