Pilinszky János: Introitusz

“S ki merészel / a csukott könyv leveles sürüjében, / ki mer kutatni?

Vers a hétre – Szabó Lőrinc: Rippl-Rónai

“Néztem a tájat s a Mestert (ahogy / engemet ők): tavaszi áramok / keverték köröttünk a színeket” Rippl-Rónai vagy inkább maga a költő?

Vers a hétre – Weöres Sándor: Dob és tánc

A magyar irodalom egyik legszebb és leggazdagabb életművét köszönhetjük neki.

Vers a hétre – Juhász Gyula: Shakespeare

Napfényes erdők, tavaszi szelek, / Szép ifjúság, te rakoncátlan, álnok!” Szemlélődő magatartása, melankóliára hajlamos természete egyenesen vezetett Shakespeare elemzéséhez és szeretetéhez.

Vers a hétre - Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú

"Igézve álltam, soká, csöndesen,

Vers a hétre - Márai Sándor: Dalocska

"Mindenkinek tetszeni nem lehet, / Mint a vadszőlő, deres a fejed."

Vers a hétre - Szabó Lőrinc: Tavaszban

Gyermeki, ösztönös boldogsága minduntalan elhalványul és vággyá minősül: szembesül a valósággal.

Vers a hétre – Rejtő Jenő: Furcsa esték

Pár óra alatt megírta egy színpadi bohózat jelenetét, de napokig, hetekig ült egy-egy verse felett.

Vers a hétre – Federico García Lorca: Andalúz tengerészek éji dala

Noha a fiatal Federico García Lorca verseit már országszerte ismerték, nyomtatásban alig jelent meg tőle valami; úgy vélte: a verset szavalni kell.

Vers a hétre - Romhányi József: A zsiráf gőgje

Verseit intelligens humor és pimasz éleslátás jellemzi, szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére.

Vers a hétre - Erdős Virág: Van egy ország

“van egy ország / ahol lakom / semmi ágán / lógó / flakon” Erdős Virág Van egy ország című verse túllépett keretein, több, nagyobb, színesebb, mint azt várnánk és szeretnénk.