Pilinszky János: Introitusz
“S ki merészel / a csukott könyv leveles sürüjében, / ki mer kutatni?
Vers a hétre – Szabó Lőrinc: Rippl-Rónai
“Néztem a tájat s a Mestert (ahogy / engemet ők): tavaszi áramok / keverték köröttünk a színeket” Rippl-Rónai vagy inkább maga a költő?
Vers a hétre – Weöres Sándor: Dob és tánc
A magyar irodalom egyik legszebb és leggazdagabb életművét köszönhetjük neki.
Vers a hétre – Juhász Gyula: Shakespeare
Napfényes erdők, tavaszi szelek, / Szép ifjúság, te rakoncátlan, álnok!” Szemlélődő magatartása, melankóliára hajlamos természete egyenesen vezetett Shakespeare elemzéséhez és szeretetéhez.
Vers a hétre - Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú
"Igézve álltam, soká, csöndesen,
Vers a hétre - Márai Sándor: Dalocska
"Mindenkinek tetszeni nem lehet, / Mint a vadszőlő, deres a fejed."
Vers a hétre - Szabó Lőrinc: Tavaszban
Gyermeki, ösztönös boldogsága minduntalan elhalványul és vággyá minősül: szembesül a valósággal.
Vers a hétre – Rejtő Jenő: Furcsa esték
Pár óra alatt megírta egy színpadi bohózat jelenetét, de napokig, hetekig ült egy-egy verse felett.
Vers a hétre – Federico García Lorca: Andalúz tengerészek éji dala
Noha a fiatal Federico García Lorca verseit már országszerte ismerték, nyomtatásban alig jelent meg tőle valami; úgy vélte: a verset szavalni kell.
Vers a hétre - Romhányi József: A zsiráf gőgje
Verseit intelligens humor és pimasz éleslátás jellemzi, szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére.
Vers a hétre - Erdős Virág: Van egy ország
“van egy ország / ahol lakom / semmi ágán / lógó / flakon” Erdős Virág Van egy ország című verse túllépett keretein, több, nagyobb, színesebb, mint azt várnánk és szeretnénk.