Tervásatások kezdődnek ősszel az egykori székesfehérvári koronázóbazilika területén
A Nemzeti Emlékhelyen tervezett kutatásokból kiderülhet, hogy az ottani szakasz mikor épült pontosan, és közvetve, megbízhatóan datálhatják a Szűz Mária prépostsági templom építésének idejét, amire jelenleg csak közvetett utalások vannak.
Középkori temetőre bukkantak a Pannonhalmi Bencés Főapátság udvarán
A Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpontja szervezésében folytatott régészeti feltárások eredményei alapján egykor népes temető helyezkedett el a Pannonhalmi Bencés Főapátság északi udvarán.
Tarsolylemezek – A honfoglaló elit kincsei Szentendrén
A közelmúltban feltárt pátyi sírok leleteivel és a helyszíni összefüggések bemutatásával kiegészülve láthatók a Magyar Nemzeti Múzeum Tarsolylemezek című korábbi kiállítása Szentendrén.
Török kori leletet találtak Nemesvámos határában - Cultura - A kulturális magazin
Török kori leletet találtak Nemesvámos határában.
Foglalkoztatta a jövő a jégkorszak vadászait
A jégkorszak vadászó-gyűjtögető emberei arra használhatták a barlangrajzokat, hogy azokkal az őket körülvevő világról rögzítsenek fontos információkat, amelyek túlélésüket segíthették – tárta fel egy brit tanulmány.
Dinoszauruszok kar nélkül?
Eddig ismeretlen, “kar nélküli” dinoszauruszfajt fedeztek fel Argentínában.
Megfejtették az etruszkok eredetének rejtélyét
Olasz és német kutatók genetikai elemzéssel kiderítették az etruszkok eredetét, az ókori nép Róma megalapítása előtt a legjelentősebb civilizációt hozta létre a mai Olaszország középső részén.
Rémisztő szörnyeteg volt a pteroszaurusz?
Rémisztő, félelmet keltő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint.
Újból megnyílik az ókori Pompeji gyorsétkezdéje
Miután közel 2000 évi szünetelt Pompeji egyik gyorsbüféje, hamarosan a napokban megnyílik a turisták előtt.
Beduinok Egyiptomban
A világörökség egyik gyönyörű helyszínén a Szent Katalin-kolostor szerzetesei másfél évezrede szoros szimbiózisban élnek a beduinokkal.
Amikor a bálnák jártak
Napjaink ikonikus állatai meglepő, nem ritkán pedig sokkoló múlttal rendelkeznek: krokodilok, amelyek egy agár gyorsaságával közlekedtek és elefántok, amelyek akkorák voltak, mint egy nyúl.
Előkerült a budai Vár oroszlánszobra
Több értékes római kori, középkori, kora újkori és századfordulós leletet találtak a szakemberek a Budavári Palotanegyedben, a legérdekesebb egy nőstény oroszlánt mintázó szobor, amely egykor Erzsébet királyné pihenőházát díszítette.
Az ősök Sixtus-kápolnáját találtak meg az amazonasi esőerdőben
Több tízezer jégkorszakból származó sziklafestményt fedeztek fel Kolumbiában, az amazonasi esőerdőben.
Már 2700 éve is fontos volt a súlymérés
Kétezerhétszáz éves mészkőből készült súlymértéket találtak a Siratófal közelében.
Apró élőlények lehettek a dinoszauruszok ősei
A dinoszauruszok és a repülő pteroszauruszok őse nemcsak kisebb volt, mint egy mobiltelefon, alig 10 centiméter körül, de szégyenlős is volt.
Megismerhetjük Szantorini múltját
Kutatók minden eddiginél pontosabban rekonstruálták Szantorini egykori, késő bronzkori szigetét.
Ókori római mozaikpadlót találtak egy ásatás során
Harmadik századi ókori római mozaikpadlót találtak egy ásatás közben Olaszországban Verona (Olaszország) külvárosában egy földmérő kivételes régészeti felfedezést talált munkája során.
Újra látogatható a valaha épült legrégibb piramis
Hosszú évekig tartó felújítás után újra megnyílt a látogatók előtt Dzsószer fáraó lépcsős piramisa, a szakkarai nekropolisz leglátványosabb építménye, a valaha épült legrégibb piramis.
Búvárkodva is vadászhatott a Neander-völgyi ember
A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a Neander-völgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból.
Emberek éltek a szlovén hegyvidéken a vaskorban
Szlovén régészek újabb bizonyítékot találtak arra, hogy a szlovén Alpokat már több mint 2500 évvel ezelőtt emberek lakták: a vaskori ember szarvasmarhát tenyésztett és vasércet bányászott a hegyvidéken.
8500 éves ékszerként használt emberi fogakat találtak
Törökországban ritka leletet találtak a kutatók: a két 8500 éves emberi fogat nyakláncokon vagy karkötőkön medálként használhatták.
Megtalálhatták II. András sírhelyét
II. András királyt és feleségét, Courtenay Jolántát feltételezhetően nem a földbe, hanem a templom járószintje fölé emelkedő szarkofágokba temették el.
Lenyűgöző borostyánkövet találtak
Csaknem 100 millió éves, tengeri puhatestűt magába záró borostyánkövet találtak.
Ritkaság: pénzt találtak Izraelben
II. Theodosius bizánci császár képmását viselő, 1600 éves, különlegesen ritka aranyérmét találtak Izraelben – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kedden.
Koktélparti az ókorban
Méz, az almalé, szőlő, valamint az árpasör nyomai alapján elmondható, hogy a szőlészet és a borászat Etruriában a görögök megjelenése előtt már kialakult.
Félmillió éves kőeszközöket tártak fel Izraelben
Félmillió évvel ezelőtt készített kőeszközöket találtak Izrael Dzsaldzsulia nevű településének bővítésekor – jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap.
Egy királynőé lehetett a 3700 éves piramis
Mintegy 3700 éves, a 13. dinasztia idején épült piramis jó állapotban fennmaradt részeit tárták fel Kairótól délre, a dahsúri nekropoliszban.
Elsüllyedt várost találtak Angliában
Óriási felfedezést tettek az angol lápvidéken dolgozó archeológusok: egy 3 ezer éves, bronzkori település romjaira bukkantak – írja a BBC .
Ezerötszáz évvel ezelőtti istállóra bukkantak
Ezerötszáz évvel ezelőtti istálló maradványaira bukkantak a Negev-sivatagban – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A rák nem a modern társadalom betegsége
“A rákos daganatok eredete a mai ipari társadalomnál évmilliókkal régebbi korokra nyúlik vissza.” A rák legrégebbi, 1,7 millió éves nyomaira bukkantak egy ősemberi csontkövületen Dél-Afrika egy barlangjában.