Az Altamira-barlangban újabb, 20 ezer évesre becsült kéznyomatokat találtak
Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább 20 ezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók.
Sokkal régebb óta használ eszközt az ember, mint eddig hitték
Az emberi eszközhasználat legősibb példájára bukkanhatott a New York-i Stony Brook Egyetem régészcsoportja, a Kenyában feltárt eszközök legalább 3,3 millió évesek, azaz 800 ezer évvel korábbiak az eddig vélt legrégebbi eszközöknél.
Gondolatvilágban: Hordában széthordott génjeink
Akár azt is, hogy meddig szabad elmenni azon az úton, melyet Madách Imre zseniálisan megsejtett.
Az ősember is a csupasz nőket szerette
Mindenki tudja, hogy igen sok rejtély, homály van az emberi faj kialakulása terén.
Régi tapasztalat
Ének-zenét, vagy inkább zene-elméletet, pontosabban annak minimális alapjait tanító kedves barátommal beszélgetek, mikor szegény kezd lefordulni a székéről a dolgozatokat javítva. Hirtelen azt sem tudom sír vagy nevet, mentőt hívjak, esetleg elég, ha felsegítem. Könnyes szemmel mutatja a kérdéseket.
Romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei?
Lassan, de biztosan romlanak az emberiség intellektuális és érzelmi képességei – állítja a Stanford Egyetem egy kutatója, aki provokatív elméletét a Trends in Genetics című folyóiratban tette közzé.
A neandervölgyi ember újjáalkotására készülnek
Bátor hölgyet keresnek arra, hogy megszülje 33.000 év után az első neandervölgyit.
A barlanglakó ősember pontosabban ábrázolta az állatok járását, mint a modern művészek
A több mint 10 ezer évvel ezelőtt élő kőkorszaki ember pontosabban ábrázolta a négylábú állatok mozgását, mint a modern kor művészei - állapították meg magyar kutatók, akiknek a tanulmánya a nyílt hozzáférésű PLoS ONE című tudományos folyóiratban jelent meg.
Lascaux II - Kőkorszaki festőművészek
Őstulkok, lovak, szarvasok ábrázolásának páratlan gazdagságát őrzi a délnyugat-franciaországi Vézere folyó völgyének legismertebb barlangja, ahol a felső paleolitikum Picassói és Rembrandtjai hagyták a falakon kezük, szájuk, dárdájuk és szőrecsetjük nyomát.
Az ősemberek is drogoztak!
Már időszámításunk előtt több száz évvel használtak hallucinogén szereket Közép-Amerika egyes törzsei - állapították meg brit és egyesült államokbeli kutatók.
Húsevő gólya óriások: az emberre is veszélyt jelenthettek
Már eddig is találtak különös állati maradványokat a zoológusok és a régészek a Föld különböző pontjain, de amire nemrég bukkantak, valóban meglepő.
Döbbenet: a róka volt az ember legjobb barátja?
Az őskori ember rókát tartott – állítják a Cambridge Egyetem régészei.
Csontmaradványok az ősi emberi ürülékben
Eddig úgy tudtuk, hogy az ember legjobb barátját, a kutyát több ezer évvel ezelőtt sikerült háziasítani.
170 ezer éve öltöttünk ruhát
A Floridai Egyetem kutatói által végzett kutatás során kiderült, hogy az ember már 170 ezer évvel ezelőtt is viselt ruhát.
Zöldségevő ősember
Korábban azt hitték a történészek, hogy az ősember csak hússal táplálkozott.
Így szexelt az őskori ember
Az emberek többsége még ma is azt gondolja, hogy a szex csupán az emberek körében okoz élvezetet, és az állatvilág tagjai számára nemhogy nem kívánatos, de gyakran fájdalmas aktust jelent, amelynek egyetlen célja az utódnemzés.
A főzés tett minket emberré?
Egy harvardi professzor szerint nem a munka, nem a beszéd, de nem is valami véletlenszerű genetikai mutáció indította be az emberré válás folyamatát, hanem minden eddig elmélettel ellentétben a tűz megszelídítése és a főzés.
Az ősembernek már ment a diótörés
A legfrissebb antropológiai kutatások szerint (valószínűsíthető) őseink egyikének, az Australopithecus africanusnak már 2,6 millió évvel ezelőtt ment a diótörés, ezzel az ínséges időkben való túlélés esélye növekedett.