Jesper

Egy méltósággal bevégzett élet – 560 éve hunyt el Hunyadi János

560 évvel ezelőtt, Hunyadi János a nándorfehérvári győző 1456. augusztus 11-én Zimonyban, családtagjaitól és barátaitól övezve búcsút vett a földi élettől.

A szabadságharc végnapjai és a világosi fegyverletétel

1849 nyarán az Osztrák Császárságtól függetlenedő Magyarország katonai szempontból erősen szorongatott helyzetbe került. Bár a tavaszi hadjárat a főhadszíntéren a császári csapatok visszaszorítását, illetve Buda visszafoglalását eredményezte, az eseményekkel párhuzamosan Ferenc József osztrák császár és I. Miklós orosz...

A Balaton és Európa szépe – magyar siker 1929-ben

„Réges-régen, amikor az emberek még az aranykorszakban éltek, a Balaton partján egy kékszemű, aranyos hajú tündér legeltette selyemszőrű kecskéit. A tündérszép kecskéit azonban megirigyelte az ördög s mikor a tündér elaludt, elhajtotta őket a benyúló tihanyi part csúcsába, árkot szántott, hogy a kecskék a Balaton vizébe...

Az ókortól Darányi Kálmánig – interjú Kerepeszki Róberttel

Kerepeszki Róbert a Debreceni Egyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének oktatója, 2016 májusában sikerrel habilitált.

Első olimpiaikonjaink – Négy sportág, négy arany

A 19. század utolsó harmada a magyar versenysport hajnala. Férfiak tucatjai kezdték el feszegetni fizikai határaikat. Többnyire nem elégedtek meg egyetlen sportággal, minél többet igyekeztek uralni. Ezekből a sportpolihisztorokból lettek a magyar sporthistória első olimpiai aranyérmesei. Négyet mutatunk be ma közülük.

„Ilyen nagy dolog lenne a szabadság?”

2016. augusztus 4-én újabb négy műtárggyal bővült az a kiállítás, melyet a Nemzeti Múzeum az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára rendezett.

Az öt karikától a színes tacskóig - olimpiai jelképek nyomában

Öt karika, olimpiai láng, himnusz, kabalák az újkori olimpiák elmaradhatatlan kellékei. De mióta is? Mit szimbolizálnak? Mi az üzenetük? Ennek kutattunk utána a 2016-os riói nyári olimpiára hangolódva.

„Nem akarok az értelmiség tanára vagy moralista lenni” – interjú Anssi Halmesvirta finn történésszel

Anssi Halmesvirta a Jyväskylä-i Egyetem professzora, Magyarország rendszeres vendége. A mostanában Bibó István munkásságát kutató finn történésszel életéről, karrierjéről, a finn tudományos életről és készülő könyvéről Manhercz Orsolya és Varga Zsuzsanna beszélgetett.

FesztiVálasztó 2016

Nem mindenki számára (csak) a vízparti passzív pihenés jelenti a kikapcsolódást és a feltöltődést, nekik kedvez a hazai programturizmus 2016-os kínálata.

„Sötétben bujkáló gyávák pokoli fegyvere…” – Robbantásos merénylet a századfordulón

1909 nyarán, a „legüresebb és unalmasabb uborkaszezonban” szenzációs bűnügyi hír zavarta fel a közélet állóvizét: pokolgépes merénylet történt Magyarországon. A rendőrség az elkövető nyomára akadt, de az indítékok már a korszakban sem voltak egyértelműek. A századfordulós bűncselekmények sorozatunk legújabb darabjában...

Nándorfehérvár őrsége és ellátása 1456-ban

1456 nyarán a Konstantinápolyt elfoglaló II. Mehmed szultán rettegett hadai megjelentek Nándorfehérvár (Belgrád) falai alatt, hogy elfoglalják a nevezett végvárat. Egy vár/város ostroma során különösen nagy jelentősége van két tényezőnek. Először is mekkora katonai erő állomásozik az adott erősségben, továbbá milyen módon...

5 + 1 időszaki kiállítás, melyet nem lehet kihagyni a nyáron

Római wellness, "őslénykutató pizsamaparti" és "moszkvatéri" retró.

Új kérdésfeltevések a nőtörténetben – interjú Czeferner Dórával

Milyen út vezet a nőtörténeti kutatáshoz? Milyen fehér foltok vannak ezen a területen? Milyen módszerrel lehet ezeket kutatni? Czeferner Dórával, a Pécsi Tudományegyetem doktorandájával Vér Eszter Virág beszélgetett.

Ahol nyomot hagyott a történelem

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) 2016 márciusában új kiállítással jelentkezett, amely a Nyomot hagytak: Évszázadok – Személyiségek – Aláírások címet kapta. A különleges, eredeti dokumentumok mellett számos digitális tartalmat is felvonultató tárlatról kurátorával, Németh László Sándor jogász,...

„Történelmi” strandolvasmányok

A napfürdőzések és hűsítő italok fogyasztása közben sem kell lemondanunk arról, hogy történelmi érdeklődésünket kielégítve éljünk át szellemi kalandokat.

„Ami a tudományos pályámat illeti, inkább tanítvány vagyok, mint iskolateremtő” – interjú Barta Jánossal

Barta János a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének professor emeritusa, az MTA doktora. Egyetemi pályafutása alatt volt tanszékvezető, intézetigazgató, dékánhelyettes, nyugdíjba vonulása előtt közel egy évtizedig vezette a debreceni Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolát. 18. századi magyar és egyetemes történeti témákban...

„Múlatni akarok, hej, múlatni akarok!” – A sör sumer földön

Már az ősközösségek is ismerték azokat az erjesztett italokat, amiket gyümölcsökből, mézből és tejből nyertek. Viszont a különböző magvakból erjesztett vagy főzött ital, a sör, a történészek jelenlegi ismeretei szerint „alig” tízezer éves múltat tudhat magáénak.

Az Egri csillagoktól Szulejmán sírjának megtalálásáig

Fodor Pál történész, turkológus, a török hódoltság korának nemzetközileg elismert kutatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a tudományos közélet aktív szereplője.

„Mindenért meg kell küzdeni, nincsenek ingyen eredmények” – interjú Vizi László Tamással

Vizi László Tamás a Kodolányi János főiskola oktatási rektorhelyettese, főiskolai tanár.

Az 1896-os millenniumi ünnepségek – interjú Gerő Andrással

Gerő András történész, az MTA doktora, az ELTE BTK Történeti Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, valamint a Habsburg Történeti Intézet igazgatója. Fő kutatási területe a dualizmus kori Magyarország története. Az 1896-os millenniumi emlékévről Bereznay István beszélgetett vele.

A sérelmi politizálástól a nemzeti összetartozásig

Vizi László Tamás nagy erudícióval megírt A sérelmi politizálástól a nemzeti összetartozásig.

Csodató, Vér-kút, savanyúvíz – balatoni wellness a 19. században

A fürdőkultúra a 19. század közepétől csak szép lassan fejlődött ki a Balaton partján.

A modernkori Aranybulla-hamisításoktól III. Richárd púpjáig

Az Újkor.hu és a Budapest Pont harmadik közös rendezvényén a középkortudomány új módszereiről és eredményeiről tartott előadást Bárány Attila Pál, az MTA-DE „Magyarország a középkori Európában” Lendület kutatócsoport vezetője és Novák Ádám tudományos munkatárs, az Újkor.hu Országjáró rovatának vezetője.

Pillanatképek a Nagy Háborúból – A harctéri naplótól a tankönyvekig

2016. május 14-én, a mostoha időjárás ellenére is sikeres kulturális délután részesei lehettek a megjelentek Baján, amely során három történész (Albert B. Gábor, Katona Csaba, Szőts Zoltán Oszkár) öt ismeretterjesztő előadását hallgathatták meg. A rendezvény a „Bácskaiak a bácskaiakért történelmi esték. Pillanatképek az...

„A Hadtörténeti Intézet és Múzeum nem a nyugalom szigete” – interjú Kovács Vilmossal

Dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Az Újkor.hunak adott interjújában az általa vezetett intézmény munkájáról, a ma ott nyíló első világháborús kiállításról és saját kutatómunkájáról beszélt.

Modern első világháborús kiállítás nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

A Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2016. május 20-án nagyszabású új, első világháborús állandó kiállítás nyílik az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával.

A westernfilmek cowboyai – tévhitek és legendák nyomában a vadnyugaton

A cowboyok kétségkívül a vadnyugat szimbólumaivá váltak.

Lendületet vesz a Trianon-kutatás – interjú Ablonczy Balázzsal

Ablonczy Balázs történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszék habilitált egyetemi docense, a Párizsi Magyar Intézet volt igazgatója, a Pro Minoritate és a Kommentár folyóiratok volt főszerkesztője. 2016-tól az MTA Trianon...

Száz éve hunyt el Görgei Artúr – interjú Hermann Róberttel

Hermann Róbert történész, a HM HIM parancsnokának tudományos helyettese, a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Intézet vezető egyetemi tanára, a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Legyőzhetetlen város, legyőzhetetlen klub – A 100 éves Legia Varsó története

Talán meglepőnek tűnik, de a legnépszerűbb varsói sportklub nem Varsóban, hanem Volhíniában, pontosabban Kościuchnówkában (ukránul: Kosztyuhnyivka) alakult meg 1916. március 14-én. Ha azonban a klub nevére tekintünk, valamint elvonatkoztatunk egy kissé a sport világától, és a történelmi kontextusra szegezzük figyelmünket, akkor...