Stephen Hawking brit professzor, a világ leghíresebb elméleti fizikusa egy új írásában arról spekulál, hogy talán mégsem kéne olyan nagyon kutatni a 2012-ben megtalált isteni részecskét, a Higgs-bozont, mert az elpusztíthatja a világot. Hawking szerint extrém teszteléskor, nagyon magas energiaszinten az isteni részecske (ami az anyagnak formát és méretet ad) olyan katasztrofális vákuumot hozhat létre, hogy egy pillanat alatt összeomolhat a tér és az idő, és mi észre se vennénk, hogy megszűnt a világ. A fizikus szerint a Higgs-bozon azért félelmetes, mert instabillá válhat 100 milliárd GeV fölött, és a vákuumbuborék, ami létrejöhetne, fénysebességgel tágulhatna. Tudósok szerint viszont ez nem igazán valószínű, hiszen nincs is akkora részecskegyorsító, ami ekkora energiát tudna előállítani. Ehhez akkora gép kéne, ami nagyobb mint a Föld, tehát a közeljövőben nem kell tartani egy ilyesféle világvégétől. A genfi Nagy Hadronütköztető a veszélyes energiamennyiség töredékét képes...
Stephen Hawking: Az isteni részecske elpusztíthatja az univerzumot
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
Kapcsolódó cikkek
Népszerű az Interneten
Itthon
- 2024. April 19., 06:35
Lángba borulhat a világ – Izrael megtámadta Iránt
Itthon
- 2024. April 19., 07:52
Hajtóvadászat a kettős gyilkos ellen – Budapesten minden rendőr őt keresi
Itthon
- 2024. April 19., 06:53
Isten, haza, család és dinasztia – Indul az „utódképzés” Orbán Viktoréknál, már irodája is van a Karmelitában Orbán Gáspárnak
17 hozzászólásarrow_drop_down_circle
Legnépszerűbb hozzászólás:
Ez itt nem minden hozzászólás, csak az utolsó néhány. Kattintson, ha mindet olvasná!
Commneter
@eugen4402: 05:41
Folytak azonban a II. Világháború. során, kemény tengeri csaták is, bár a figyelem általában a szárazföldi haditevékenységet követte ... íme, néhány hír a legnagyobb tengeri ütközetekről:
A midway-i tengeri csata
tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/csatak-hadmveletek/389-a-midwayi-tengeri-csata
A második világháború tengeri ütközetei
makettinfo.hu/index.php?jobb=A-masodik-vilaghaboru-tengeri-utkozetei&&hash=
Kategória:A második világháború tengeri csatái
hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_m%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA_tengeri_csat%C3%A1i
Folytak azonban a II. Világháború. során, kemény tengeri csaták is, bár a figyelem általában a szárazföldi haditevékenységet követte ... íme, néhány hír a legnagyobb tengeri ütközetekről:
A midway-i tengeri csata
tortenelemklub.com/ii-vilaghaboru/csatak-hadmveletek/389-a-midwayi-tengeri-csata
A második világháború tengeri ütközetei
makettinfo.hu/index.php?jobb=A-masodik-vilaghaboru-tengeri-utkozetei&&hash=
Kategória:A második világháború tengeri csatái
hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:A_m%C3%A1sodik_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BA_tengeri_csat%C3%A1i
eugen4402
@Commneter: Tudom, sőt halálom órájáig emlékezni fogok dr W. első előadására, amelyben kissé "helyre tette" a történelem-szemléletünket, amennyiben közölte, hogy ha csak az európai hadszintéren lezajlott eseményeket ismerjük meg, akkor fogalmunk sincs a világháborúról. Aztán öcsémmel éveken át faltuk Herman Wouk, Norman Mailer és Joseph Heller könyveit, és megnéztünk minden dok.filmet, amihez, amihez a 60-as évek óta el tudtunk érni. Köszönöm a fenti linkeket, mert - nevess ki -, van olyan, hogy ötödször látom ugyanazt a filmet, és mindig felfedezek benne valami olyan kis részletet, amire addig nem figyeltem fel.
Commneter
@eugen4402: 07.50
"...(...)...közölte, hogy ha csak az európai hadszintéren lezajlott eseményeket ismerjük meg, akkor fogalmunk sincs a világháborúról. ...(...)..."
- Nagyon jól mondta dr. W., aki, ki is?
"...(...)...közölte, hogy ha csak az európai hadszintéren lezajlott eseményeket ismerjük meg, akkor fogalmunk sincs a világháborúról. ...(...)..."
- Nagyon jól mondta dr. W., aki, ki is?
eugen4402
@Commneter: Sajnos, már "néhai"-ként kell említenem. Engedelmeddel a nevét nem írnám le, de egy vidéki felsőoktatási intézményben volt történelem-tanszékvezető, nálunk "mint vendég" tartott előadásokat. Visszagondolva, az Ő óráin senki nem aludt el... (és bocsi az előbbi hsz.-ben elkövetett fogalmazási hibáim miatt. Megzavartak, de azt bárki mondhatja):-)
Commneter
@eugen4402: 08.24
Nemigen szoktam az ilyesféle mondanivalókat, boncolgatva olvasni!;)
Nemigen szoktam az ilyesféle mondanivalókat, boncolgatva olvasni!;)
JAJMÁR
@Commneter: 22:22 Köszönöm, nagyon szeretem ezt a számot :)
Új hozzászólás
További ajánlatok
Itthon
- 2024. April 18., 19:52
Nemrég csalással vádolták, most nekimegy Botkának – Szegedi polgármester akar lenni a korábbi MSZP-s képviselő
Itthon
- 2024. April 18., 18:25
Alaposan pofára esett a forint – A dollár átlépte 370-es lélektani határt
Itthon
- 2024. April 18., 15:23
Jobb, ha erre mindenki felkészíti a gyomrát – Szombattól jön a kampánycunami
S mint közismert, Isac Newton alkotta meg a gravitáció (tömegvonzás) empíriával igazolt klasszikus képletét.
Mely képlet azonban messze nem írja le magát a gravitációt, mint, természeti jelenséget, s ennek okán, ez a képlet erősen claudikál.
Ugyanis, minden nemzetközi mértékrendszerben (amely ma az: SI), szükség volt/van/lesz, az egyenlet két oldalának egyenlőségét dimenzionálisan is kiegyenlítően egy-egy, ún. dimenzionális szorzóra ; amely az a, bizonyos kis „f”, az összefüggés elején.
Mindaddig viszont, amíg ennek konkrét mibenlétét nem tudjuk, addig nem is ismerhetjük meg a tömegvonzás fizikatudományi értelemben vett mibenlétét; azaz, nem ismerhetjük meg magát a gravitációt; mint az empírián túlmutató, matematikai- és fizikai képletekkel pontosan leírható fizikai jelenséget, mint a természeti jelenség leképezését!
A fizikában, a fizikai képletek általában mindig pontosan leírják azt a fizikai jelenséget, amelyre éppen vonatkoznak.
Ez azonban, a „gravitációs erő”általunk ismert - I. Newton által lefektetett -, empirikus szinten igazolt fizikai összefüggésben, messze nem így van!
Ennek ismeretében viszont megalapozható lenne a teleportálás; illetve, ahogy én szok. mondani: tömeg-transzformáció; melynek fizikatudományi értelemben vett mibenlétéről A. Einstein már bizonyára sejtett vagy tudott konkrétan valamit, hiszen erre kellett felépítenie a Philadelphiai-kísérletet!
A kísérletre történő elméleti alapú felkészülés 1943. kora tavaszán – F. D. Roosevelt elnök jóváhagyása után -, kezdődött el. Majd végre is hajtották e kísérleteket.
Azt azonban nem tudni, hogy A. Einstein milyen következtetéseket vont le e kísérletből, de annyi bizonyos – legalábbis a külvilág felé...