A tervek szerint március 22-én startol Bajkonurból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze, a SMOG-1 zsebműhold – közölte a hírt honlapján a BME.
Fotó: BME
A Műegyetemen készült űreszköz többszöri halasztás startolhat márciusban Kazahsztánból. A zsebműhold egy orosz Szojuz/Fregat rakétával az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről fog a világűrbe jutni.
A Műegyetemen már több hasonló űreszköz is készült, a SMOG-1 elődei a Masat-1 és a SMOG-P műholdak voltak. Mindhárom űreszköz fejlesztésében részt vett a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK).
A SMOG-1 felépítése megegyezik a méretével, küldetésével világrekordot felállító elődjével: az 5-ször 5-ször 5 centiméteres SMOG-P-vel. A műhold tervezett pályája 550-600 kilométer magasságú, 97 fokos dőlésszögű, napszinkron elrendezésű lesz.
A SMOG-1 féléves tesztelésen esett át, amelyen a műegyetemi csapat megpróbálta a működés közben előforduló lehető legtöbb szoftveres hibát feltárni. Az eredmények alapján a műhold felkészült a küldetésre.
A zsebműhold 6 éven keresztül teljes egészében a BME-en készült oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, képzési keretbe illesztve, szponzorok segítségével készült. Elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a műhold neve is.
Másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálhatja.
A SMOG-1 2020 őszén érkezett meg Rómába, hogy bekerüljön az Unisat-7 műhold kidobó szerkezetébe. Az űreszköz zsebműholdakat állít pályára, elektronikai komponenseket tesztel, valamint Föld-megfigyelési feladatokat végez.
A beszámoló szerint a több mint négy hónapos római várakozás miatt valószínűsíthető, hogy a pályára állás után – a többszöri Föld-kerülés miatt – hosszabb időt vesz igénybe, míg a SMOG-1 felölti akkumulátorát, kinyitja antennáit és aktiválja működését.
(MTI)
10 hozzászólásarrow_drop_down_circle
De ezt az eszközt orosz ""barátaink"" nyilván nem ingyen, merő karthauzi szeretet alapján lövik ki az űrbe. Még akkor is, ha (nyilván) nem csak ennek a felbocsájtása a cél.
És most a lényeg, amiért írtam:: A mai emberi, gazdasági helyzetben ÉN nem tartom sem helyesnek, sem erkölcsösnek, hogy a magyar kormány---helyettük--ilyen célra költsön közpénzt. Ez egy jó cél lehet akkor, ha nincs ennyi fázó, éhező, nyomorgó hazai ember.
De addig???
A magyar kormány 20 milliárd (!!!) Forintot szán arra, hogy egyszer majd talán újra legyen magyar űrhajós. Ifjabb Simonyi Károsl, aka Charles Simonyi saját pénzből kb 6 milliárdból volt fenn. A kis magyar holdacska szivességből repül, egy olasz hold "dobja ki". A három BME által elkészített, pályára állított és üzemeltett műhold (MASAT-1, SMOG-P, ATL-1) együttesen nem került annyiba, mint pl. az űrkutatási kormánybiztos éves bruttó bére. A költségek jelentős hányadát magáncégek adoményai, illetve külföldi egyetemek hozzájárulásai fedezték. Űrkutatásra, minőségi mérnökképzésre nincs TAO...
De lehetne még sorolni hasonló dolgokat.
scontent.fbud10-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/120352593_955260164953891_1590579735949984395_n.jpg?_nc_cat=108&ccb=2&_nc_sid=730e14&_nc_ohc=X1IqT-OrltkAX-tiyYA&_nc_ht=scontent.fbud10-1.fna&oh=da4f18a740d24c6db34c445d9df15875&oe=602416C2
scontent.fbud10-1.fna.fbcdn.net/v/t1.0-9/67361990_2411823602197372_6963283808166608896_n.jpg?_nc_cat=103&ccb=2&_nc_sid=dbeb18&_nc_ohc=hepMItSPJ2YAX_RGPVu&_nc_ht=scontent.fbud10-1.fna&oh=26dbd6ea80fae69b94af6fd51103e174&oe=601DD4A8
Új hozzászólás