Unásig ismételt tény, hogy a bolygó melegszik. Lassan itt lenne az ideje megtanulnunk együttérni vele, ugyanis az előrejelzések szerint a helyzet nem hogy javulni nem fog, állandósul.
A száz évvel ezelőtti időszakhoz képest megháromszorozódott a másodfokú hőségriadós napok száma. Magyarországon Budapest a leginkább veszélyeztetett a klímaváltozás miatt fokozódó extrém hőségtől, de a Dél-Alföld és a Kisalföld is kitett a forróságnak. A meleg nemcsak egészségügyi kockázatot rejt, de a mezőgazdaságot is veszélyezteti - írja a Telex.hu.
Fotó: 123RF.com
Hogy miért pont Budapest a leginkább veszélyeztetett, arra az egyik magyarázat a nagy arányú beépítettség, és az ebből fakadó hősziget jelenség.
A burkolt felületek és a gyenge átszellőzés miatt akár 5-10 fokkal többet is lehet a sűrűn beépített részeken mérni, mint külterületen.
A másod- és harmadfokú hőségriadós napok száma is nőtt. Utóbbiból már átlagosan 7 nap van évente Budapesten, miközben száz évvel ezelőtt a kettőt sem érte el ez az érték.
2015 kiugró év volt, 27 napig volt érvényben a harmadfok, ami legalább 3 napig 27 °C vagy annál magasabb a napi középhőmérsékletet jelent.
A középhőmérsékletek miatt nem biztos, hogy felkapjuk a fejünket, inkább csak a napi rekordok érdekelnek minket. Pár hete minden idők legmelegebbjét mérték júniusban Magyarországon, Fülöpházán 40 fokot mértek. Végignéztük az 1991 és 2020 közötti időszak nyári napjainak csúcsértékeit, és úgy találtuk, hogy összesen 136 olyan nap volt, amikor 35 és 40 fok között voltak a maximumok, ez az összes nap öt százaléka, míg a 30 és 35 fok maximumú napok az összes nyári nap 30 százalékát jelentették.
További elemzéseket a Telex.hu cikkében olvashatnak.
Forrás: Telex.hu
Új hozzászólás