A villanymotor egy olyan elektromos eszköz, ami az elektromágneses indukció elvén az elektromos áram által generált energiát mechanikus energiává, azaz forgó mozgássá alakítja. Ezt a 19. század elején fedezték fel. Az elsőt egy magyar tudós, Jedlik Ányos nevéhez fűződik. (x)
A villanymotor ma már az életünk szinte minden területén megtalálható: számos háztartási eszköz, beleértve a porszívót, a ventillátort, a botmixert, a mikrohullámú sütőt, a mosógépünk is ennek az eszköznek a segítségével működik.
De mi is a villanymotor pontosan? Milyen fajtái vannak? Hogyan működik? Mit kell tudni a különböző bekötésekről? Olvass tovább, és garantáljuk, hogy mindenre pontos választ kapsz.
Mi az a villanymotor?
Ahogy a bevezetőben már említettük: a villanymotor egy olyan gép ami az elektromos áramból generált energiát mechanikus energiává, forgó mozgássá alakítja át.
Az elektromágneses indukció elvét követi. Eszerint a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre és az így létrejövő áramot (az úgynevezett indukált áramot), a villanymotor képes mechanikus energiává alakítani.
A fajtái
A villanymotor csoportosítására általában az elektromos áram formája, valamint a motor működési elve szerinti besorolást szoktuk alkalmazni.
Az elektromos áram formája szerint kétféle villanymotort különböztetünk meg: a váltakozó áramú, valamint az egyenáramú motort.
Működési elv szerint további 2 csoportra oszthatjuk: szinkron és aszinkron motorokra.
Emellett számtalan más alapja is lehet a különböző villanymotorok osztályozásának. Ilyen például a struktúra, a sebesség, felhasználási mód vagy az ipari folyamatok alapján történő csoportosítás is.
Ahogy láthatod, a villanymotorok számtalan típusa van – attól függően, hogy éppen mi alapján csoportosítjuk őket. A felsoroltak mellett különbséget teszünk zárt, nyitott, vízálló, merülő, robbanásbiztos villanymotorok között, de akár a különféle hűtési rendszerek, szigetelési szintek, telepítési módszerek is szolgálhatnak a csoportosítás alapjául.
Hogyan működik?
Bár minden villanymotor működési elve hasonló, vannak alapvető különbség köztük. A mai modern ipari környezetben, a leggyakrabban háromfázisú aszinkron motorokat használunk, így ebben a bejegyzésben ezek működési elvét ismertetjük részletesebben.
A villanymotor működésének alapja az a forgómágneses tér, ami a háromfázisú tekercsen végigfolyt áramnak köszönhetően jön létre. A forgórész vezetőiben a mozgási indukció feszültséget indukál, ez a feszültség pedig áramot létesít. A forgórészben keletkező forgatónyomatékot az állórész fluxusa idéző elő.
A forgási irányt a fázisok sorrendje határozza meg, a tekercsek kapcsolása pedig a fordulatszámért felelős.
Bekötésének lépései
Továbbra is a háromfázisú aszinkron motoroknál maradva, a bekötés típusát (csillag vagy delta) a motor adattábláján található feszültség-adatok alapján határozzuk meg. Ha az adattáblán a feszültség jelölése 230/400 V, csillagba kell kötni a motort. Ha 400/690 V, akkor deltába.
A szerelést minden esetben a földelés bekötésével kezdjük. Ez legtöbbször egy zöld-sárga vezeték. Ezt követően a fennmaradó 2 vezeték (általában barna, fekete vagy szürke) bekötése következik csillag vagy delta kapcsolással.
A kötéseket érdemes határozottan rögzíteni, mert egy rossz kontaktus túlmelegedéshez, és a motor meghibásodásához vezethet.
Ha a motor a kívánt iránnyal ellentétesen forog, áramtalanítás után cseréljünk fel két tetszőleges fázisvezetőt. Ennek köszönhetően a villanymotor forgási iránya meg fog fordulni.
Összegzés
Kétségtelen, hogy a villanymotor korunk egyik legfontosabb találmánya. Az elektromos berendezéseink működéséhez elengedhetetlen eszköz.
A mai modern villanymotorok már szinte bármekkora erőt képesek kifejteni és bármilyen munkára alkalmasak, de fontos, hogy a megfelelő tevékenységhez a megfelelő villanymotort válasszuk. Érdemes széles termékpalettával, jó támogatási rendszerrel felszerelt európai márkát (pl. Linze) választani, ahol a minőség és a szakértelem garantáltan találkozik egymással.
Partner tartalom (x)
Erről a Moldova könyvében leírt őrmester mondása jut eszembe: a kör általában 360 fokra osztható. Hol egy kicsit több, hol egy kicsit kevesebb...
Ez így nem igaz.