Súlyosbodó probléma gyötri a magyarokat

Miközben egyre többen vagyunk jelen különféle virtuális közösségekben, a szakértők arra figyelmeztetnek, ma több a magányos ember, mint ötven évvel ezelőtt. A magány nem csak a különcök keresztje, éppúgy leselkedik a jó szociális érzékkel rendelkezőkre is. Szomorú fejlemény, hogy már a fiatalok is legalább annyira szenvednek tőle, mint az idősek. Miért, és mi a megoldás? "Valaha azt hittem, biztosan én vagyok a világ legfurcsább embere. Aztán eszembe jutott, hogy oly sokan élünk ezen a világon, kell lennie valakinek, aki ugyanolyan különösnek és tökéletlennek érzi magát, mint én. Akkor elképzeltem őt, ahogy rám gondol. Nos, remélem, ott vagy, és elolvasod ezeket a sorokat. Tudd, hogy igen, én valóban itt vagyok, és éppoly furcsa vagyok, mint TE. (Frida Kahlo) A magány olyan, mint a reggeli bögre kávé: elkerülhetetlen, hogy életünk során legalább egyszer ránk ne boruljon. Mindenki átéli egy szeretett barát vagy családtag elvesztését, költözhet távol a családjától,...