... végleg elveszek. De még ekkor sem tértem vissza Istenhez és a magam gyülekezetéhez, jöttek a családi tragédiák és masszívan inni kezdtem - és aztán a vég, a Propeller. Orbán sosem volt a szívem csücske (emlékszem a 2002-es választások előtt, amikor családok, barátok, kollégák vesztek össze magukból kikelve; egyszer szemtanúja voltam, ahogy az egyik leköpi a másikat - én meg csak néztem ki a fejemből, hogy mi a franc folyik itt), de a Propi utat nyitott kontroll nélkül, hogy kifejezzem az elégedetlenségemet (benyomva persze nem szépen!).
Időközben, a sok év alatt próbáltam abbahagyni (miután már számomra is tisztán látszott, hogy csapdában vagyok), visszatérni oda, ahová tartozom, de Isten látta, hogy mi van a szívemben és nem engedte, és még most sem engedi :( Ez egy olyan magas fal, hogy senki nem képes megugrani!
És most itt tartunk, még mindig távol vagyok Istentől (pedig az sem volt semmi, ahogy elhívott !!!), még mindig a mocsokban hempergek tékozló fiúként, de remélem, hogy ez volt az utolsó megkísértésem, és ha ebből kikerülök, akkor végre...
És most szeretnék írni a lényegről, amiért ebbe az egészbe belekezdtem, Isten szelleméről, jóságáról, békéjéről, könyörületességéről, hosszútűréséről, szeretetéről, mert mindez mindenkiben benne van, a lelke legmélyén, egy kicsiny kincsesládába zárva, de ott van - már csak a kulcsot kell megtalálni hozzá...
Mindent, amit a Bibliából tudok, régről tudom. De sajnos már régóta elhagytam Istent és a "magam gyülekezetét".
Emlékszem, amikor először nem mentem összejövetelre egy videojáték miatt (ez egy érdekes, de külön történet, hogy került a videojáték az életembe), aztán egyre többször (az FPS, belsőnézetes játékok voltak a nagy kedvencek, a kis kedvenc meg autóversenyzés - a többi műfaj sosem érdekelt).
Ez volt az első megkísértsem, Sátán első csapdája, amibe önkén és dalolva bele is léptem és alá is merültem.
(bővebben akartam írni mindenről, de nem akarok senkit fárasztani, ezért visszafogom magam a folytatásban)
A következő a kábszeres, börtönviselt elemekkel kapcsolatot tartó rosszszomszéd, akivel szinte "bandaháborút" folytattam. Amikor már az egész ház feljelentette őket, végre az egész bandának kitették a szűrét, ami akkor még bérlakás volt). Maradhattam volna jó, türelmes, megőrizve a belső békét, de a másik utat választottam, a rosszabbikat.
A következő csapda, az erkölcstelenség (ezt nem részletezném, pedig valószínűleg erre lenne kíváncsi mindenki :) Ami fontos, Isten azonnal megbüntetett érte! Akkor, amikor lebuktunk a férj előtt (a nejem nem tudott róla!) véget ért a dolog, és rá egy hónapra, 3 nappal a 20 házassági évfordulónk előtt a nejem bejelentette, hogy el akar válni. Ez, a válás utána tovább folytatódott, minden volt, amit el tudsz képzelni és amikor pont elegem lett ebből az életből, előkerült az első szerelmem, aki összehozott a húgával - MI VAN ?! Ekkora véletlen nincs - ne mondja nekem senki!!! Ez a dolog, aztán kifulladt, mert távkapcsolat volt.
Jött a negyedik megkísértés, az anyagiasság. Ezzel kapcsolatban csak annyit írnék, hogy borzasztó dolgok tárultak fel bennem, amikről sosem gondoltam, hogy bennem vannak - a tanulság: sok pénz tényleg elveszi az embere eszét! Szerencsére elbuktam mindenem és nem maradt semmim. És tudjátok mi történt? Hálát adtam érte Istennek, mert ha folytatódott volna...
@Ezodabasz: Amikor sokat iszok (ráadásul napokon keresztül úgy, hogy alig vagy egyáltalán nem eszek) elgurul a gyógyszerem és baromságokat írok, amik uszítóak számítanak, Már nyolcadik éve így nyomom, ez a védjegyem :)
Bocsánat az elmúlt napokért! Nem bírom a kéretlen szabadnapokat, nem tudok mit kezdeni velük!
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." - nem én lennék, ha nem ezek lennének az utolsó szavaim!
(és igen, ez "A" sorozatból való - második évad második rész záró jelenet - azt hiszem, amire a végére érek, más ember leszek; már most nem ismerek magamra!)
Időközben, a sok év alatt próbáltam abbahagyni (miután már számomra is tisztán látszott, hogy csapdában vagyok), visszatérni oda, ahová tartozom, de Isten látta, hogy mi van a szívemben és nem engedte, és még most sem engedi :( Ez egy olyan magas fal, hogy senki nem képes megugrani!
És most itt tartunk, még mindig távol vagyok Istentől (pedig az sem volt semmi, ahogy elhívott !!!), még mindig a mocsokban hempergek tékozló fiúként, de remélem, hogy ez volt az utolsó megkísértésem, és ha ebből kikerülök, akkor végre...
És most szeretnék írni a lényegről, amiért ebbe az egészbe belekezdtem, Isten szelleméről, jóságáról, békéjéről, könyörületességéről, hosszútűréséről, szeretetéről, mert mindez mindenkiben benne van, a lelke legmélyén, egy kicsiny kincsesládába zárva, de ott van - már csak a kulcsot kell megtalálni hozzá...
Mindent, amit a Bibliából tudok, régről tudom. De sajnos már régóta elhagytam Istent és a "magam gyülekezetét".
Emlékszem, amikor először nem mentem összejövetelre egy videojáték miatt (ez egy érdekes, de külön történet, hogy került a videojáték az életembe), aztán egyre többször (az FPS, belsőnézetes játékok voltak a nagy kedvencek, a kis kedvenc meg autóversenyzés - a többi műfaj sosem érdekelt).
Ez volt az első megkísértsem, Sátán első csapdája, amibe önkén és dalolva bele is léptem és alá is merültem.
(bővebben akartam írni mindenről, de nem akarok senkit fárasztani, ezért visszafogom magam a folytatásban)
A következő a kábszeres, börtönviselt elemekkel kapcsolatot tartó rosszszomszéd, akivel szinte "bandaháborút" folytattam. Amikor már az egész ház feljelentette őket, végre az egész bandának kitették a szűrét, ami akkor még bérlakás volt). Maradhattam volna jó, türelmes, megőrizve a belső békét, de a másik utat választottam, a rosszabbikat.
A következő csapda, az erkölcstelenség (ezt nem részletezném, pedig valószínűleg erre lenne kíváncsi mindenki :) Ami fontos, Isten azonnal megbüntetett érte! Akkor, amikor lebuktunk a férj előtt (a nejem nem tudott róla!) véget ért a dolog, és rá egy hónapra, 3 nappal a 20 házassági évfordulónk előtt a nejem bejelentette, hogy el akar válni. Ez, a válás utána tovább folytatódott, minden volt, amit el tudsz képzelni és amikor pont elegem lett ebből az életből, előkerült az első szerelmem, aki összehozott a húgával - MI VAN ?! Ekkora véletlen nincs - ne mondja nekem senki!!! Ez a dolog, aztán kifulladt, mert távkapcsolat volt.
Jött a negyedik megkísértés, az anyagiasság. Ezzel kapcsolatban csak annyit írnék, hogy borzasztó dolgok tárultak fel bennem, amikről sosem gondoltam, hogy bennem vannak - a tanulság: sok pénz tényleg elveszi az embere eszét! Szerencsére elbuktam mindenem és nem maradt semmim. És tudjátok mi történt? Hálát adtam érte Istennek, mert ha folytatódott volna...
hirklikk.hu/kozelet/semjen-zsolt-a-beket-kertuk-a-szuzanyatol-csiksomlyon/432210/
magyar-gyaur.blog.hu/2024/05/19/putyin_szemeben_orban_egy_piti_balek
Szele Tamás: A foteltábornok
forgokinpad.blog.hu/2024/05/18/szele_tamas_a_foteltabornok
Erre mennyi esély volt? (persze nyilván nem, de akkor is érdekes...)
"Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták." - nem én lennék, ha nem ezek lennének az utolsó szavaim!
(és igen, ez "A" sorozatból való - második évad második rész záró jelenet - azt hiszem, amire a végére érek, más ember leszek; már most nem ismerek magamra!)
Hű baszd meg - ti vagytok kevesek, vagy én vagyok túl sok?
www.youtube.com/watch?v=Rr8ljRgcJNM
Wunderbaum, baszod!
Itt kikapcsoltam a videjót, mert úgy éreztem, szünetet kell tartanom!
Lemegyek még sörért.
Súlyos párbeszédek vannak benne - rövidek, de annál súlyosabbak!
Alig várom, hogy vége legyen, hogy újra kezdhessem!
Odakinn !!!
Ezt látnod kell !!!
Mindenkinek !!!
Hát az, hogy én Josh Brolinra szeretnék hasonlítani!
Előre hozott Isten ítélet!