A Magyar Bankszövetség szerint a deviza-jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezése elképzelhetetlen a kormány érdemi közreműködése nélkül.

A lakossági devizahitel-állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplő - bank, ügyfél és kormány - közös felelőssége a megoldás - közölte a bankok érdekképviseleti szerve hétfőn az elmúlt napokban elhangzott kormányzati bejelentésekre reagálva.

A Fidesz-KDNP csütörtökön arra szólította fel a bankokat, hogy novemberig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseket módosítsák az ügyfelek javára. A Fidesz a devizahitelek elterjedéséért a bankokat tartja felelősnek, ez egy hibás termék, amelynek létrehozásakor "becsapták az embereket, mert nem árulták el a valódi kockázatokat" - mondta Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője.

Kijelentette: ha a pénzintézetek november 1-jéig ezt nem teszik meg, a kormánypárti frakció felhatalmazta a kabinetet, hogy megoldási javaslatát - akár a bankok kárára - terjessze be a parlament elé, amely még idén dönteni fog róla. A frakcióvezető azt is megfogalmazta, hogy gyakorlatilag a devizahitelek forintosítását kell végrehajtani. A politikus hangsúlyozta ugyanakkor azt is, nem indokolt, hogy a devizahitelesek jobban járjanak annál, mintha ugyanabban az időszakban forintban adósodtak volna el.

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben megerősítette, ha a bankok ezt nem teszik meg, a kormány lépni fog.

"A banki közösség fontosnak tartja annak megerősítését, hogy nem felelős a magyar valuta árfolyamának gyengüléséért, illetve ingadozásáért, és hasonlóan nem felelős az országkockázat alakulásáért sem, amely közvetlenül érvényesül a magyarországi hitelkamatokban" - hangsúlyozza közleményében a Magyar Bankszövetség elnöksége, hozzátéve, a hitelintézetek érdekeltek abban, hogy a lakossági deviza-jelzáloghitelek adósainak terhei csökkenjenek, és eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek.

A szervezet ismerteti: a Magyar Bankszövetség a nemzetgazdasági miniszter kérésére 2013. augusztus 27-én átadta a lakáscélú deviza-jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatait. Ezek mindegyike teljesíti azokat az előzetesen megfogalmazott elvárásokat, amelyek szerint a választott megoldásnak arányos teherviselésen kell alapulnia, és akként kell megszüntetnie az érintett háztartások árfolyamkitettségét, hogy egyúttal a háztartások törlesztési terhei is csökkenjenek.

A hitelintézetek ugyanakkor - a különböző adósmentő programokon keresztül - a válság kezdetétől lehetőséget biztosítanak a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak arra, hogy a háztartás teherviselő képességének megfelelő törlesztést teljesítsenek, ha ezt a háztartás jövedelmeinek csökkenése indokolja. A különböző programokban részt vevő, együttműködő adósok a tapasztalatok szerint jellemzően eleget tudnak tenni a vállalt kötelezettségeiknek.

"A bankok készek további javaslatokat kidolgozni akár a teljesítő, akár a nehéz helyzetbe került deviza jelzáloghiteles ügyfeleik érdekében, amennyiben a kormány is kész az elvárásait egyértelműen, világosan megfogalmazni" - írja közleményében a szervezet.

A hitelintézetek önmagukban nem képesek a devizahitelek azonnali forintosítására - egyrészt, mivel erre egyoldalúan nem jogosultak, másrészt, mivel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közreműködése nélkül a forintosítás a forint árfolyamának kiszámíthatatlanná válását okozná. A hitelintézetek nem kínálhatnak fel olyan megoldásokat sem, amelyek a betétesek vagy a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőinek kárára kompenzálnák a csökkenő háztartási jövedelmeket - közölte a bankszövetség.

"A fentiekre tekintettel a bankszektor elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor. A megoldás a jelenlegi lakossági devizahitel állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplőnek - a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is - közös felelőssége" - hangsúlyozza a bankszövetség elnöksége által szignált közlemény.

A szerződésszerű teljesítések ellen ható bármiféle kommunikáció a Magyar Bankszövetség szerint veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és ügyfelei helyzetét, valamint elveszi az esélyét annak, hogy a hitelintézetek forrást biztosítsanak az elhalasztott lakáscélú beruházásokhoz és a gazdaság hosszú távú növekedéséhez, így végső soron a közérdek ellen is hat. A kormánnyal folytatott korábbi tárgyalások eredményei, így az árfolyamgátrendszer vagy például a Nemzeti Eszközkezelő életre hívása ugyanakkor bizalomra adnak okot, ezért a Magyar Bankszövetség tagjai továbbra is a tárgyalások folytatásának hívei - közölte a szervezet.

6 hozzászólásarrow_drop_down_circle

dömdödöm
A hitelintézetek ugyanakkor - a különböző adósmentő programokon keresztül - a válság kezdetétől lehetőséget biztosítanak a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak arra, hogy a háztartás teherviselő képességének megfelelő törlesztést teljesítsenek, ha ezt a háztartás jövedelmeinek csökkenése indokolja. A különböző programokban részt vevő, együttműködő adósok a tapasztalatok szerint jellemzően eleget tudnak tenni a vállalt kötelezettségeiknek.
Ez komplett hazugság úgy ahogy van :-( :-( :(
genyó kapitány
Ha mind a három felelős, akkor eddig miért kizárólag az ügyfél viselt minden terhet?
kukac50
A felvételi árfolyamon kell számolni azoknál akik forintban kaptak pénzt.
Virtuális valutára uzsora kamatot felszámítani,és egyoldalúan emelni pofátlanság.
gabrella
A virtuális jó édesanyjukat! Ezt hozta a fejlődés? Még ma is jobban bízok a sárga csekken feladott pénzben mint egy átutalásban.
A csibészeknek nagyon jó a számtechnika fejlődése,elősegíti az emberek átvágását, mert ott kevés ember szuperokos, akár a banki szakmában.
kukac50
A bankok erőfölény
e
a devizahiteles
-
problémában
A deviza alapú jelzáloghitel
-
szerződések egyfajta erőfölényt biztosítottak a bankoknak, ami
t
a futamidő
alatt
kihasználva
egyoldalúan tudták
változtatni
a kamatok
at
és
a
különböző díjakat. E
z
n
övelte
az
adósok

árfolyam
leértékelődés
miatt amúgy is
magas
-
törlesztő
terhe
i
t
,
ami ráadásul egy részüknél
fizetésképtelenséget okozott, és mindez
hitelezési veszteség
formájában visszaütött a bankok
jövedelmezőségére
is
.
Az ügyfelek
jellemzően
6
-
7
százalék
telj
es hiteldíj
-
mutató (THM) mellett
vették fel a deviza
jelzáloghiteleket, am
i
2005
-
2006 során
a referenciakamathoz (CHF
-
LIBOR) képest
5
százalék
pont
körüli
felár
nak felelt meg.
A
teljes hitelköltségek
2007 környékén sem változ
tak
lényegesen
,
holott
a svájci
referenciakamat megemelkedett
. Az erre az időszakra jellemző, az ügyfelekért folytatott rendkívül erős
versenynek tulajdonítható
,
hogy
a kamatfelár
így
4
százalékpont alá csökkent. A
már megkötött
szerződés
futam
ideje alatt
azonban
a bankok
k
önny
edén meg tudták változtatni
a hitelkamat
o
t
és ezáltal
a felára
t
is
. A
válság alatt
ezt
meg is tették
:
a
z átlagos
THM
2 százalékponttal
8
-
9 százalékra
emelkedett
(
1
. ábra). Történt mindez annak ellenére, hogy
a
referenciakamat
közben
nulla közelébe csökkent
,
vagyis
a
THM
jelentősen elszakad
t a referenciakamattól.
Ennek következtében átlagosan 20 százalékkal
emelkedtek a havi törlesztőrészletek
,
és így ezen a csatornán
a bankok
évente mintegy
5
5
-
70
milliárd
forint többletbevételt tudtak elérni
.
1.
ábra:
Egy
tipikus s
vájci frank alapú
jelzálog
hitel
teljes hiteldíj mutatójának (THM)
alakulása
különböző szcenáriók mentén
Forrás: MNB.
Az egyoldalú kamatemelések
nek elejét lehetett volna venni korábban
egy olyan szabályozás
sal
, mint a
parlament által elfogadott
2011. évi CXLVIII...
Uborkakulcs
Én még mindíg azt mondom: A Deviza szerződések mögött NINCS valós deviza mozgás. Akkor miért fáj nekik az, hogy a szerződésben leírt árfolyamon fizettetik meg a hitelesekkel.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.