Kitiltási botrány: Amerika azt is tudja, kihez került a pénz

Azzal, hogy magyar kormánytisztviselőkkel szemben felmerül a korrupció gyanúja, egy jól értesült külföldi ország zsarolási pozícióba kerülhet – ezt Tarjányi Péter mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A biztonságpolitikai szakértő szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a kitiltási botrányban nem hat magyar állampolgár érintett. Tarjányi részletesebb véleményét a Facebookon tette közzé az ügyről:

Azt gondolom, az elkövetkezendő időszakban további nevek kerülnek nyilvánosságra. Nemzetbiztonsági szempontból egy hírszerzési játszmát" láthatunk. Magyarország az elmúlt években olyan lépéseket tett (Oroszország felé közeledés, EU pénzek "baráti vállalatoknak" történő juttatása, illetve a gazdasági ágazatokban versenyhelyzet megszűntetése és újraosztása "barátoknak") melyek nemcsak az USA, hanem az EU vezető államainak érdekei ellen hatott. Ilyenkor ezek az országok rég bevált minták alapján saját hírszerzésükhöz fordulnak, amelyek végig gondolják, hogy információ gyűjtő hálózataikon keresztül miként tudják felderíteni azt, hogy hogyan működik ez a számukra káros pénzgyűjtő rendszer. A hogyan után azt is tudni akarják, hogy kik azok akik ezt működtetik. Kik azok, akik az EU-s pénzeket hozzák, kik azok, akik az ilyen ügyeknek a kedvezményezettjei, nyertesei és kik azok az állami tisztségviselők, akik védik ez a rendszert. Miután feltérképezték ennek a pénzgyűjtő hálózatnak a tagjait, a következő és legfontosabb lépés, hogy megtudják hova kerül az a rengeteg pénz, melyeket törvénytelenül szereztek meg ezek az emberek. Látni kell, hogy a korrupció és kartellezés a világ minden részén jelen van (az USA-ban is). Azonban a beavatkozási kritikus tömeg akkor van meg hírszerzési szempontból, ha állami szervezetek nem csak az eltusolásban segítenek a törvénytelen pénzek eltűntetése kapcsán, hanem támadóként lépnek fel, és olyan plusz pénzek megszerzéséhez nyújtanak aktív támogatást, melyeken keresztül külföldi és magyar vállalatoktól egyfajta "életben maradási" díjat szednek be. Aki nem fizet "védelmi pénzt", annak a vállalata ellehetetlenül (lásd az ÁFA-s történetek, ahol vannak olyan cégek, melyek az ÁFA csaláson keresztül óriási profitra tesznek szert, míg a becsületesek tönkremennek). Az elmúlt években egy állandóan "éhes", mohó pénzgyűjtő "gép" jött létre, amelyben a működtetők egyre inkább elszemtelenedtek. Ennek vetett véget az USA, és az EU vezető országainak hírszerzése és külügyi biztonsági szolgálataik.

Ne gondolja senki azt, hogy ezek a külföldi országok most nem egy előre megírt forgatókönyv szerint dolgoznak! Ebben a tervben megvan, hogy kit mikor tájékoztatnak, és az is, hogy hogyan gyakorolnak nyomást a magyar kormányra. Ellenzéki oldalról vannak, akik ennek örülnek. Azt látják, hogy végre valakik megszorongatják azokat, akik eddig sérthetetlenek voltak. Látják a kormányon lévők bizonytalanságát, rossz kommunikációját. És az állami zavarodottságot melynek fő oka abban rejlik, hogy a gyanúba keveredett vezetők nem tudhatják milyen mélységig tárták fel az előbb említett külföldi biztonsági szervezetek gyaníthatóan bűnös tevékenységüket.

Azonban nincs senkinek sem örülni valója! Az USA-t és az EU-t sérelem érte. Ez pénzben kifejezhető, amiért nyilván valaki fizetni fog. Ez Magyarország lesz. Mi mindannyian!! Merthogy a külföldi "rendberakós" forgatókönyvnek csak az elején járunk, ami most a leleplezésről, tárgyaló asztalhoz való kényszerítéshez szól. Ezt követni fogja a második rész, ami a "rendbetétel". Itt – ez a korrupciós ügyek legnagyobb nemzetbiztonsági hátránya – felajánlják a lebukott szereplőknek, hogy nem leplezik le őket teljesen. Ha együttműködnek!!! És itt kezdődik a baj. Mert miért is gondolná azt valaki, hogy egy külföldi kormány nem akar sokkal jobb helyzetbe kerülni, mint korábban volt, akár gazdaságilag, akár diplomáciailag. A lehetőség, az éhség azon az oldalon is jelen van!

A kémszervezetek törekednek arra, hogy az ilyen korrupciós ügybe keveredett személyeket olyan helyzetbe hozzák, amin keresztül minden kérésüket teljesíteniük kell. A hírszerző szakma ezt "gyémánt hal" (diamond fish) effektusnak hívja, ahol szemben a mesebeli aranyhallal nem 3-at lehet kívánni, hanem bármennyit. Ez a fajta tárgyalási stratégia és "helyzetbe hozás" még hátra van. Gyaníthatóan néhány vezető rosszat tett, lebukott, és e miatt a jövőben könnyen külföldről mozgathatóvá válhat. A baj az, ha ez bekövetkezik nemcsak ők járnak rosszul, hanem mi mindannyian. MERT A SZÁMLÁT SOHA SEM AZ ELIT FIZETI, HANEM MINDIG AZ ORSZÁG ÉS A "ZEMBEREK"!