A kettős beszéd nem véletlen kisiklás. Maga a rendszer.
Ami Mádi Lászlóval történt, nem véletlen, hanem a magyar politikai élet strukturális sajátossága.
A civil, azaz nem pártpolitikai világ gyenge: nincsen(ek) pártpolitikától független sajtó, civil szervezetek, politizáló közvélemény.
Ami mégis ilyen irányultságú, arra üzletileg nem kifizetődő pártpolitikailag semleges, független médiát gyártani.
A magyar választók álszentek: a politikusoktól vágyaik, ellenérzéseik, indulataik megfogalmazását várják. Nem érdekli őket a valóság.
A politikai, gazdasági, tudományos, média elit magára maradt: úgy érzi, nincs kinek írnia a valóságról.
A politikusok nyomulnak: ez a dolguk.
Minden teret kitöltenek: ez maga Magyarország. Oka a fentiek.
A politikai beszéd a választók álszent elvárásaihoz igazodik.
Viszont mindenkit tudja, hogy az általános üzenetek: pontatlanok. Túlzások. Hazugságok.
Ez alakítja ki a kettős beszédet.
A kettős beszéd már mindegyik pártra jellemző. Már egymást sem kényszerítik valós beszédre.
Amint az egyik hibázik, a másik azonnal kihasználja. Kíméletlenül. Függetlenül attól, hogy korábbi álláspontja alapján inkább örülnie kellene a riválison belüli vitának, véleményeltérésnek.
A falanxban nyomulás a menő: a fentiek miatt.
Nincs közeg, amely a falanxból kilépőt megvédené.
Ma már a tudatos választók is elfogadták: nem a valóság számít a politikai beszédekben. Főleg választás idején.
A magán menekülő utak évszázados sikere miatt senkit nem zavar a kettős beszéd. Történelmileg bizonyított tény a számunkra, hogy ezzel együtt is meg lehet úszni a dolgokat.
A sorok között olvasás és a sorok nélküli megértés a Kádár-rendszert is meghatározta, a mostanit is. Tehát nem rendszer specifikus, hanem identitás specifikus.
Ez az identitás határozza meg a percepciónkat: azt látjuk, amit megszoktunk látni, s ezért nem zavar minket a látvány, ami a szemünk elé tárul.
Illetve egy kicsit azért mégis zavar ez a látvány, de a kettős beszéd történelmi és napi gyakorlata értelmezhetővé teszi számunkra a helyzetet. Kezelni tudjuk azt, s a kezelés nem teszi élhetetlenné az életünket.
Ezért majd a Mádi veszedelmen is túllépünk.
Another brick in the wall (Pink Floyd).
(Kóczián Péter újságíró, szerkesztő, rádiós- és televíziós riporter)
Új hozzászólás