„Már nem számíthatnak a Nyugatra” – kitálalt az ukrán elitkatona

A 47-es számú gépesített gyalogsági dandár légi felderítője X-oldalán írt arról, miért bukott el az ukrán ellentámadás.

Az ellentámadás elbukott, hogyan tovább? Forrás: Pixabay

Az elit osztag katonája részletesen ismeri az ukrán haditerveket és megindokolta a nyári offenzíva kudarcát – írja a Portfolió.

Ukrajna a nyáron három szektorban indított ellentámadást. Fő céljuk Bahmut visszaszerzése és a Krímet és a Donbaszt összekötő orosz utánpótlási vonal elvágása volt az Azovi-tenger mellett. A nyugati harcjárművek százaival megtámogatott hadjárat során 10 kisebb falut szerzett vissza az ukrán haderő, de a stratégiai célokat nem sikerült teljesíteni.

A legnagyobb siker Robotine visszavétele volt, amivel az első orosz védvonalat megtörték. Az offenzíva ezután azonban megakadt, a faluból nem sikerült továbbhaladni a megszállt Tokmak felé.

A 47-es számú gépesített gyalogsági dandár NATO-országokban képzett, NATO-fegyverekkel, köztük Leopard 2-es harckocsikkal és M2A2 Bradley lövészpáncélosokkal felszerelt alakulat, ők vették be a települést.

A magát nem azonosító katona az ukrán vezetést és Ukrajna szövetségeseit hibáztatja a kudarc miatt. Mint írja: nehéz úgy stratégiai műveleteket kivitelezni, hogy csak a szükséges eszközök harmadát-felét kapták meg és nincs légi fölényük.

A kevés technikai eszközt szétszórták több frontvonalon, ahelyett, hogy egy szektorra összpontosítottak volna. Az orosz ellenség pontosan tudta, hol, mely ukrán dandárok, milyen eszközökkel fognak támadni. Az ukrán csapatokat állítólag ismert aknamezők kellős közepén küldték az orosz ellen.

Az offenzíva tervei az ukrán katona szerint túlságosan optimisták és felületesek voltak: az első 12 óra során az ukrán hadvezetés legalább 5, de inkább 10 kilométeres haladást akart elérni a frontvonalat átszakítva.

Azt remélték, hogy „Harkiv 2.0” lesz: pillanatok alatt összeomlik az orosz védelem és teljes városokat adnak majd fel az oroszok érdemi ellenállás nélkül. Tavaly a megszállók minimális ellenállással adták fel a stratégiai fontosságú Izjumot, Limant és Kupjanszkot, végül Herszonból is kivonultak.

Az ukrán sikerre még a külföldi hírszerzési szervek is csak 50%-os esélyt adtak.

Minden rosszul sült el. Nem volt B-tervünk […]. A legtöbb dandárunk teljesen friss volt. Megvolt a technológia, főleg nyugati eszközök. A katonák motiváltak voltak, a legtöbben jól képzettek. De most a háború istene hátat fordított nekünk, a dolgok nem haladtak terv szerint” – írta az ukrán katona, aki nem sok esélyt lát arra, hogy Ukrajna egy újabb, hasonló volumenű offenzívát indítana a közeljövőben.

A beszámoló megmutatja a frusztrációt, amit sok ukrán érez az ország nyugati szövetségeseivel szemben. A legtöbben a Nyugatot hibáztatják, mert nem küldtek elég fegyvert a sikeres offenzívához.

Egy befolyásos ukrán tanácsadó X-beszámolója szerint a teljes ukrán elit tisztában van azzal, hogy nem számíthatnak a Nyugatra. Most azon gondolkodnak, hogy tehetik az ország védelmi képességét amennyire lehet, önellátóvá.