A Minószi civilizáció tündöklése és hanyatlása kutatómunka A könyvre előrendelést felveszünk! További információért kattintson IDE! A könyv második kiadásának "Európa Atlantisza" címet adtam, amellyel azt kívántam hangsúlyozni, hogy a Föld bármelyik pontján lehetett az ismeretlen sziget, de az Európa Atlantisza itt, a "vén" kontinensen virágzott a legnagyobb valószínűséggel. Pontosabban az Égeikumban, a Földközi-tenger keleti medencéjében. A legújabb kutatások eredményei, az összegyűjtött adatok teljesen új felfogásba helyezik Atlantisz történetét.
Forrás:
baloghpet.blogspot.com
Feltöltő: baloghpter
Felhasználói tartalom,
A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.
(Forrás: Dr. Móczár István „Európa Atlantisza” című könyvében)
1. A minószi civilizáció Platón előtt több mint ezer évvel korábban virágzott, vagyis Kréta igencsak ősinek számított a görögöknél. Így a bölcs a mítoszok és legendák alapján hallott egy fejlett szigeti kultúráról, Atlantiszról, amely egyfajta földi paradicsom lehetett a bronzkorban;
2. A krétai birodalom elsősorban kereskedelmi kolóniákat hozott létre, három kontinensre kiterjedően. Ez a tény mintegy igazolja Platón azon állítását, hogy Atlantisz nagyobb volt, mint Ázsia, Afrika és Európa együttvéve. Természetesen képtelenség ez az állítás, de ha figyelembe vesszük a minósziak kereskedelmi és logisztikai bázisait távoli helyeken, azok ismeretében még közelebb kerülünk az igazsághoz (lásd: Kis-Ázsia: Milétosz, Ugarit. Levante, Afrika: Nílus-delta, Líbia, és Európa: Hellasz, Küklád szigetek, Ciprus, Pülosz, Szardínia, Szicília, stb.);
3. Fejlett tengerjáró hajókkal, navigációval rendelkeztek, elsősorban kereskedtek, és nem háborúztak! A tengeri egyeduralmat kereskedelmi flottájuknak és korszerű „hadseregüknek” köszönhették. A krétaiak 1500 évig folyamatosan mozgásba tudták hozni – gazdaságilag és kulturálisan – a Földközi-tenger keleti medencéjének szigeteit, a kontinensek partvidékeit, miután megtisztították a tengereket a kalózoktól (lásd: Ugarit, Levante, Nílus-delta). A bronzkor aranykorának is nevezik a minószi kultúra tündöklését;
4. Európa első palotáit is ők építették, amelyeknek lakosztályai folyóvízzel, öblítős vécével voltak felszerelve. A falakon gyönyörű freskók díszelegtek, melyekre delfineket és bikákat átugró meztelen lányokat festettek. A szellőztető-berendezésekkel tisztították, hűtötték a helyiségeket, és az épületeket földregés-csillapító oszlopokkal látták el;
5. Fejlett kézművességgel (Kamaresz edények) és fémiparral rendelkeztek;
6. Ismerték az írást! A Linearis A táblákat elsősorban kereskedelmi célokra alkalmazták. Kis-Ázsiában több helyen is találtak krétai írott agyagtáblákat (lásd: Milétosz, Ugarit, Ciprus stb.);
7. A minószi civilizációt tektonikus földrengések, szökőárak (cunamik), valamint egy gigantikus méretű, beomlással járó vulkáni robbanás (Théra) gyengítette meg. Théra kitörése négyszer erősebb volt a Krakatau vulkánnál! A sziget háromnegyed részét elnyelte a tenger. Évszázadokig az életnek nyoma sem maradt a szigeten, mivel a vulkáni hamu belepte a megmaradt területeket, elpusztult a vegetáció;
8. A freskókon filmszerűen mutatták be a minószi kultúra különösen színes világát. Amnisszoszban előkerült egyik festményen például két szigetet festett meg a művész. Angelosz Galanopulosz szeizmológus professzor véleménye szerint az egyik sziget volt a Városállam (Szantorini), míg másik a Királyság lehetett (Kréta);
9. Kedvenc viráguk volt a liliom, a páfrány, és a fecskeábrázolást is szívesen alkalmazták a freskókon;
10. A paloták udvarain rituális bikaátugrásnak hódoltak, amelyeken elsősorban nők vettek részt;
11. Mindkét szigetnek (Atlantisz és Théra) meleg forrásai voltak (lásd Szantorini);
12. A házakat fekete, fehér, és vörös kövekből építették fel (lásd: Szantorini);
13. Krétán is előkerültek törpeelefántok és más egzotikus állatok csontvázai, bár Platón elefántutalásának alapja lehetett még az is, hogy az egyiptomiak rendkívül sok elefántcsontot adtak el a minósziaknak;
14. A kataklizmák megváltoztatták a kiegyensúlyozott társadalmi rendet. A papok emberáldozatokat mutattak be, hogy „csillapítsák” isteneiket a gyakori természeti katasztrófák megfékezésére (lásd: Anemoszpilia);
15. A paloták falát – a mükénéi időkig – nem védték masszív falak, erődítmények, mert teljesen biztonságban érezték magukat. Kréta kellő távolságban volt ahhoz, hogy a harciasabb népek megtámadják a szigetet egészen a mükénéi időkig;
16. Bikát áldoztak! Az állatot az áldozati oszlophoz vezették, ahol végül feláldozták (lásd: Agia Triada-i szarkofágon bemutatott rituális szertartást);
17. Áldozatokat mutattak be a barlangokban és a hegytetőkön (oromzatszentély), ahol emberi végtagokat vagy állatokat ábrázoló szobrokat helyeztek el isteneiknek (lásd: Amnisszosz, Mesza Vouno-hegy);
18. Kr. e. 1600-as években festett „Hajófelvonulás” című frízen több tucat tengerjáró hajót és három várost láthatunk. A világon ebből a korból nem találtak ehhez hasonló részletes rajzokat. Aki megfejti a látomásként is felfogható festmény mondanivalóját, ezé lehet Atlantisz titka;
19. A „Hajófelvonulás” című freskó egyik városát csatornák vették körül! A Szantorinin ásó Marinatosz régészprofesszor szerint ez a város lehetett Akrotiri, az eltemetett görög Pompeji. Az ókorban a körkörös csatornák jelenléte óriási kihívást és bravúrt jelentett az építőknek a Mediterráneumban. Ezekről a grandiózus építményekről Platón saját korában is hallhatott. Karthágóban még napjainkban is látható a körkörös hadikikötő csatornája, középen egy szigettel.
20. Szantorinin még előkerült egy – a vulkáni robbanás előtti időkből származó – harci jeleneteket bemutató freskó is. A harcosok öltözködése szerint a minósziak (théraiak) csatát vívhattak a mükénéiekkel (marhabőr páncél). Igaza lehetett Platónnak, hogy az atlantisziak (minósziak) harcoltak a görögök (Mükénéiek) előőrseivel. Bár ebben az időben még Athén, mint városállam, nem létezett;
21. A nők elegánsak voltak, keblüket szabadon hagyták, míves ékszerekkel és fantáziadús hajviselettel rendelkeztek. Olyan kozmetikumokat használtak, amelyek a mai igényeknek is megfelelne, például piros rúzsok vagy illatos kenőcsök. A darázsderekú nők harang alakú szoknyát hordtak;
22. Labirintust, mint építészeti fogalmat az ókori görögök a Knósszosz palotára értették, és a feltáró Arthur Evans angol régész is hasonló véleményen volt. A görög legendákban a labirintus a Minótaurosz lakhelye volt. Itt élt a félig ember, félig bika, aminek léte bizonyos vallási ceremóniához is kapcsolódott;
23. A madarak vándorlási szokásai is megváltoztak az Égeikumban, mert egyes fajok (például a fecskék) fő vándorlási útvonala messze elkerüli Szantorini szigetét. Milyen tiltó kód került genetikai állományukba? A Théra-vulkán kitörés óta megváltoztatták költözési útvonalukat, és elkerülték a vulkanikus szigetet;
24. Ha Atlantisz a görög földtől több ezer kilométerre lett volna – ahogyan azt napjainkban többen feltételezik –, akkor ugyan mit kerestek ott a görög istenek az Atlanti-óceán szigetein? Ilyen alapon a vikingeknek vagy a perzsáknak is görög isteneket kellett volna tisztelniük;
25. Mindkét tengerjáró nép rendelkezett titkos térképekkel, és az akkor ismert világ határát jóval túllépték;
26. A bibliai tízcsapást semmiképpen sem lehet összefüggésbe hozni egy atlanti-óceáni vulkanikus kataklizmával;
27. A legenda szerint az atlantisziak mohóvá és agresszívvá váltak és birodalmukat Zeusz parancsára öntötte el a tenger. Platón műve azonban ezen a ponton megszakad! A görög Főisten nem valószínű, hogy a görögökön kívül a perzsák vagy Egyiptom felett is ítélkezhetett volna;
28. A Nílus-delta Neith-templom papjai világosan kijelentik, hogy a szigettel (Atlantisszal) Egyiptomnak rendszeres kapcsolatai vannak (kereskedelmi és politikai), és hajók járnak oda-vissza. Sokkal valószínűbb, hogy az egyiptomi kereskedelmi hajók inkább Krétát (vagy Thérát) látogatták és nem az ötezer km-re fekvő Atlanti-óceán valamelyik szigetét. Nem elhanyagolható szempont, hogy Egyiptomban nem került elő rendkívüli lelet, amiről Platón beszélt. Viszont tömegesen kerültek elő minószi edények és freskók a Nílus-deltából;
29. Théra maga is hasonlított a platóni Atlantiszra: alaprajza kör alakú volt, és víz ölelte körül;
30. A számos krétai palota-együttes arra utal, hogy a minósziak is egyfajta szövetségben éltek, amelyekben alkirályságok uralkodtak, éppúgy, mint Atlantiszban;
31. Maguk a görögök is sokszor vélték úgy, hogy Herkules oszlopai valójában Krétán található két hegyfok (Ida-hegy?) csúcsai lehettek;
32. Úgy Atlantisz szigetén, mint Krétán, évenként kétszer (vagy többször) arattak. A bronzkori Krétán – Phaisztosz közelében a Messzara-síkságon – különösen fejlett volt mezőgazdaság. Ez a sík terület jelenleg is Kréta éléstára! Szantorinin a bronzkori kitörés előtt a humuszréteg vastagsága elérte az egy-másfél métert. A termőföld nyomai a kalderafalban ma is láthatók;
33. Az egyiptomiak Keftiunak nevezték a minószi birodalmat, ami azt jelentette, hogy az oszlopok népe. A freskókon, pecsétlőkön számos oszlopmotívumot találtak;
34. Platón írt az „úszó szigetekről”, amelyek az Atlanti-óceánban komoly fejtörést okoztak a hajósoknak. Az Atlanti-óceán „hínármezőiről” az újkor hajósai is beszámolnak. A mükénéiek is találkoztak az Égeikumban „úszó szigetekkel”, amelyek habkőből álltak össze. A Théra-vulkánból kilökődött és szigetekké összeállt mintegy 83 köbkilométer konglomerátumon még a vegetáció is megjelent az ókori leírások szerint;
35. Ünnepeket, vallási szertartásokat, zenét, nevetést és a hagyományossá váló krétai (minószi) táncot bemutató képeket láthatunk a knósszoszi palotában a Freskók házában. Valami ehhez hasonlót jegyzett le Platón is Atlantiszról;