"Egy like biztosan nem árt”, hányszor olvashatjuk a Facebookon varázsgömbök és szerencsehozó kismalacok fotói alatt. És tényleg nem árt, meg ingyen van, szórják is a lájkot a Facebook-elesettek.
Mintha attól még, hogy nem árt, használna bármit is. Csak mert ebben az országban generációk nőttek fel a "majd jó lesz még valamire" szerint, meg hogy ami nem árt, az definitíve használ, vagy-vagy, sőt, újabban már ha nem használ, csak nem árt, annak is örülünk.
Eddig ez a miért ne alapon történő életvezetés a weben azoknak a sajátja volt, akik amúgy sem tájékozódni, szélesedni jártak ide, hanem a meglévő téziseik számára igazolást szerezni, képtelenségekben hinni, tényekben kételkedni... életük jobbra fordításáért tett aznapi munkálataikat pedig egy-egy jól irányzott megosztással elvégzettnek tekinteni.
A PM-es zuglói polgármester most Esterházy Péter szomorú betegségének kapcsán találta azt írni, hogy egy gombnyomás biztosan neki sem ártana. És hogy a politikus mennyire közegére talált az otromba lájkvadászattal, jól jelzi, hogy már majdnem többen lájkolták magát a posztot, mint az – egyébként szintén megkérdőjelezhető – aloldalt, amit eredetileg reklámozni szeretett volna.
Hahó, emberek, több odafigyelést, nem jó helyre megy az energia! – mondhatnánk, de már senki sincs ott, jött egy újabb poszt: angóra kiscica, szájában lóhere, azt írja, ha megosztom, holnap különös szerencse fog érni.
(Esterházy Péternek természetesen gyógyulást kívánunk.)
Új hozzászólás