Az utóbbi években sem maradtak kritika nélkül a fiatalok. Hazai és nemzetközi körökben is egy olyan sztereotíp kép alakult ki róluk, amely egy én-központú, szelfi-mániás, apolitikus generációval azonosítja be őket: „A valóság helyett a közösségi hálón élnek, , igazgatják Facebook-oldalaikat, azon iparkodnak, hogy szeressék, szeressék és szeressék őket. Nem viselik el a negatív kritikát, csak a pozitív visszacsatolást igénylik. De ha a millenniumi nemzedék álma szerint mindent csak szeretünk, miről fogunk ezentúl beszélgetni?” – teszi fel a kérdést a mai fiatalokról Bret Easton Ellis, az Amerikai Pszicho írója. Nos, kedves Bret, van miről. Ebben az írásunkban arról szeretnénk beszámolni, hogy a közösségi oldalakon és a romkocsmákon túl is vannak helyek még a világon, ahol a fiatalok jól érzik magukat, nem lapítanak és nem fordulnak be, hanem kilépnek. Több olyan fiatal közreműködésével járjuk körül a témát, akik nem vennék jó néven ha fiatal koruk miatt a habzó szájú kritikusok rájuk...

Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.