Mindenkinek vannak, vagy voltak idős szülei, nagyszülei, rokonai. Ha a sors kegyes, akkor azon kívül, ami a korral jár, nincsenek nagyobb problémák. Ha nem kegyes a sors, akkor meg kell ismerkedni olyan kórképekkel, amelyekkel az ember soha életében nem szerett volna találkozni. Az egyik ilyen a demencia. Az a visszafordíthatatlan, kiszámíthatatlan, lélekgyilkos folyamat, amit elképesztően nehéz megérteni és még ennél is nehezebb elfogadni. Amikor a papának-mamának először csak néha vannak gondjai azzal, hogy hová tette a szemüvegét, a papucsát, a kulcsát. Ez fiatal korban is előfordul, nem ügy. Már nem ismer meg. A gyerekét sem, az unokáját sem. Nem tudja, kicsoda ő, hol van és miért. Néha felbukkannak a régmúltból emlékfoszlányok. Keverednek a mával és a képzelettel. Olykor mintha a tompa tekintet mögött ott lenne még az, akit ismertél. Ha szerencséd van – igen, ez is szerencse – el tudod helyezni egy olyan intézetben, ahol gondoskodnak róla, felügyelnek rá a nap 24 órájában,...

Forrás: kolozsvaros.com
Feltöltő: Horizont
Felhasználói tartalom, A Propeller.hu felhasználók által feltöltött tartalmakkal pörög. A felhasználók által feltöltött tartalmak nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, ezek valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni.

2 hozzászólásarrow_drop_down_circle

papa.49
Az emberi lét bugyrai mélységesen mélyek, aki nem élte át nem is tudhatja mit jelent...

Új hozzászólás

Hozzászólás írásához regisztráció szükséges. Regisztráljon vagy használja a belépést!


Még karakter írhatElolvastam és elfogadom a moderálási elveket.