Kortárs és szakrális?

A beszélgetés kiindulópontjaként a résztvevők felelevenítették Graham Howesnak A szakralitás művészete című könyvében található megállapítását, mely szerint „a teológia és a művészet nem két elkülönülő entitás. Inkább ikermédiumként kell tekintenünk őket, amelyek által a világ értelmezhetővé és megjeleníthetővé válik.” Keserü Katalin megfogalmazásában a szakrális az, ami természetfeletti eredetű, Istennek tulajdonított. A Széchenyi-díjas művészettörténész kitért arra is, hogy az olyan, vallásos rítusokhoz kapcsolódó tevékenységeket is szakrálisnak tekinthetjük, melyekhez művészet is tartozik. Az Eötvös- és a Károli-egyetem professor emeritusa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szükséges különbséget tenni a vallásos, vallási és szakrális fogalmak között. „Az ember azért tud a szentről, mert az megnyilatkozik, és a profántól tökéletesen különbözőnek bizonyul” – fogalmazott A szent és a profán című kötetében Mircea Eliade. A szakralitás fogalmával kapcsolatban – T. S. Eliot meghatározása...