@Sakk Matt: Látszik hogy fogalmatok sincs róla miért lett bevezetve egyes nagyáruházak parkolóiban a parkolási díj! Mivel ezek a parkolók ingyenesek ezért az agglomerizációban élő, de a városba kocsival dolgozni járó emberek ilyen parkolókban teszik le az autójukat és vagy gyalog vagy tömegközlekedéssel jutnak be a munkahelyükre. Qvázi egész napra ingyenparkolónak használják ezeket a helyeket. Nem tűnt még fel hogy tele van a parkoló és az üzletben meg csak lézengenek a vásárlók? Nem véletlen lett kitalálva a 2 órás intervallum.
@Shikari: Hárommillió közt is van bőven, csak éppen nem fér ide. A sima hétköznapi buzit a lőtéri kutya sem érdekli, ők bevállalják hogy azok és nem hazudnak a pofádba hogy isten, haza család! Az általad igen tisztelt társaságban meg yachtoznak, kurváznak, gyerekeket zaklatnak. Közben a képedbe röhögnek! Ki a tökömet érdekli hogy ki milyen lukat töm! De a saját hibáját ne takargassa már azzal hogy üldözi a melegeket. Itt ez a baj, ha nem vennéd észre.
@csipetke: Én sajnálom szegényt! Tuti sok választása nem volt. Vagy elfogadja a kinevezetést, vagy mehet a lecsóba. Bár szerintem aug. 20 után igy is úgy is odakerül :) :)
@Csizmás Kond: Dehogynem! Minden pénzügyi tranzakció ami bankon keresztül megy valakinek pénzébe kerül. Ha nem neked akkor a boltosnak. A bank nem Terézanya. Lehetőleg szakembertől informálódj, és ne a Piroska nénitől a piacon.
@Csizmás Kond: Ha kártyával vásárolunk, az pénzbe kerül a kereskedőnek
A kereskedőktől levont bankkártyás jutalékokat egy EU-s rendelet szabályozza. A jutalék három elemből tevődik össze:
bankközi díj (interchange – a kártyatársaság felé fizeti a bank/szolgáltató, rendeletileg maximált),
rendszerdíj (scheme fee – a kártyatársaság felé fizeti a bank/szolgáltató),
kereskedői díj (a bank/szolgáltató költsége/jutaléka, ez az a tétel, ahol kedvezmény biztosítható.
A jogszabály tiltja az egységes kereskedői díjak alkalmazását, vagyis minden egyes kártyakategória és márka kapcsán egyedileg kell a díjakat meghatározni és a kereskedővel közölni. Az MNB szerint ezáltal a kereskedő jobban össze tudja hasonlítani a különböző banki és nembanki szereplők kártyaelfogadási szolgáltatási díjait.
Csak hogy képben legyél. Mert látom nem vagy tisztában mit mikor ki fizet! Ébresztő!
@Csizmás Kond: Milyen lényeget? Talán te nem hallottad, olvastad a sok trafikrablást? Nem hallottad a meggyilkolt trafikoslány történetét? Nézz akkor utána.
@Maccska: Szerintem ez nagyban függ attól hogy a bank mit és mennyit ad a boltosnak azért hogy gyakorlatilag meghitelezi a pénzt amit felvesznek tőle. Ha a boltosnak nincs vagy csak minimális a haszon rajta és nem éri meg a fáradtságot akkor nem fog ebben a buliban részt venni. Ráadásul mennyi adminisztrációval is járhat abba még bele sem gondoltam. Havi szinten figyelni melyik bank mikor küldi a pénzt, melyik hány hétig használja a bolt pénzét. Még azért is meggondolandó, mert nagyon sok szállító csak úgy hajlandó árut vinni a kisboltokba ha rögtön kp-ban kapja érte a pénzt és ha nincs a kasszában annyi amennyi kell mert felvették a vásárlók akkor nem tud fizetni. Nah szóval nem egyszerű a dolog, bárhogy is gondolja ezt a csizmás meg a tehén.
levarosbukta
A kereskedőktől levont bankkártyás jutalékokat egy EU-s rendelet szabályozza. A jutalék három elemből tevődik össze:
bankközi díj (interchange – a kártyatársaság felé fizeti a bank/szolgáltató, rendeletileg maximált),
rendszerdíj (scheme fee – a kártyatársaság felé fizeti a bank/szolgáltató),
kereskedői díj (a bank/szolgáltató költsége/jutaléka, ez az a tétel, ahol kedvezmény biztosítható.
A jogszabály tiltja az egységes kereskedői díjak alkalmazását, vagyis minden egyes kártyakategória és márka kapcsán egyedileg kell a díjakat meghatározni és a kereskedővel közölni. Az MNB szerint ezáltal a kereskedő jobban össze tudja hasonlítani a különböző banki és nembanki szereplők kártyaelfogadási szolgáltatási díjait.
Csak hogy képben legyél. Mert látom nem vagy tisztában mit mikor ki fizet! Ébresztő!