Az egyházak - gazdasági válság - erkölcs

Ahogyan az egyének, úgy az egyházak sem tudják teljesen kivonni magukat a gazdasági válság hatásai alól. Mit változtat ez a társadalomban betöltött szerepükön? Az egyházak egy-egy hitrendszer gyakorlatias hídját képezik saját híveik számára, de ezek a szervezetek sohasem elszigeteltek magától a társadalomtól, melyben tevékenykednek, sőt a köz érdekében jelentős társadalmi szerepvállalással bírnak. Ez még azokban az időkben is így volt, amikor a többség nem azt a nézőpontot vallotta, mint az egyház. Magyarországon az egyház még a szocializmus idején is az értékek megőrzőjének számított, függetlenül mesterségesen alacsonyan tartott népszerűségétől. Van azonban egy kevésbé magasztos oldala is az egyházak helyzetének válság idején, mert azon túl, hogy minden időkben támaszai hívő és nem hívő személyeknek, közösségeknek, saját maguknak is túl kell élniük a nehezebb gazdasági szakaszokat. A fűtés, gáz, áram, alkalmazottak fizetésének előteremtése számukra is kihívást jelentenek. Még a túlnyomórészt államilag finanszírozott történelminek nevezett egyházak is fenntartanak üzleti vállalkozásokat, hogy bevételeikkel egyensúlyban tarthassák kiadásaikat. A középkori viszonyoknak a földművesség, szőlőművelés és borászat felelt meg, ami mellett ma éttermek, boltok, könyvkiadók, szállodák egészítik ki ezeket. A modern egyházak feudális hagyományok hiányában saját tagjaik befizetéseiből tartják fenn magukat. A Magyarországi Szcientológia Egyház például semmilyen üzleti vállalkozást nem üzemeltet. A Nemzetközi Szcientológia Egyház által alapított könyvkiadók jellemzően a nemzeti egyházak számára szolgáltatnak saját nyelvükön megjelentetett vallási írásokat, kiadványokat és hangfelvételeket. Ezekben a kiadókban – ahogyan a legtöbb keresztény vállalkozásban – szerzetesek végzik a munkát, aminek célja az egész szervezet vallásos szolgáltatási potenciáljának fenntartása. Van az egyháznak egy a társadalom egésze számára sokkal fontosabb szerepe a gazdasági szereplők vonatkozásában. Ez pedig az, hogy képviseli egy vallás erkölcsi tanításait, s e tanítások között szerepel sok olyan tisztességes magatartás hirdetése, melyekre nagy szükség van egy adózásra alapozott világrendszerben. A Koránban számos vers tanít tisztességre az üzletben, s a 65. akár még a tisztességes adózásra is alkalmazható: „A tehetős tehetsége szerint fizessen!” A harmadik fontos szerep már nem az egyházé, hanem a híveké. Egy református web-fejlesztő honlapján egy logó a Tisztességes vállalkozás nevű mozgalmat hirdeti. Az Érték Megőrző Üzleti Hálózat a keresztény értékrendet vallók közössége álláskereső és munkaadók számára. A Szcientológus Vállalkozók Szövetsége (WISE) szintén kiáll a vállalkozások tisztasága mellett és olyan L. Ron Hubbard technológiákat oktat, melyeket nem vallásos szervezetek, cégek is alkalmazhatnak azért, hogy virágzásnak induljanak. Nem rejtik véka alá, hogy a tisztességtelen magatartás az üzleti életben egyenes út a bukáshoz, de itt nem állnak meg, hanem meg is tanítják, hogyan lehet az üzletben tisztességesen sikeressé válni. Sok nem vallásos ember dolgozik olyan cégben, ahol a cég magas erkölcsi színvonalát tulajdonosaik vagy ügyvezetőik vallásos nézőpontja tarja fenn. Ezek a munkavállalók nem is sejtik, hogy a különböző egyházak – még ha közvetett módon is - ilyen módon milyen jelentős pozitív hatással vannak az ő életükre. Persze attól még, hogy nem tudják, ez így van.