Házimunka megosztással küzdhetünk a válások ellen

propeller.hu/szorakozas/2758084-mi-kell-karrierista-nonek#v909006

Az is igaz mint ahogy a cikk írja , a férfiak sem olyanok már mint voltak. Régen szinte minden ház körüli , házban levő munkát elvégeztek. Mondhatni megtanulták az apáktól, vagy az élet rákényszerítette őket.
Most tologatják a fűnyírót serényen.

@varrólány: Igen, de nem is mindig olyanok voltak, ahogy az emberek szeretik beállítani. Régen se volt mind ezermester, aki egymaga felépít egy házat. :)

A váláshoz is ,mint a megcsaláshoz két fél kell !:)

@Nakimaga: Ez így van. :)

Ez így van, sajnos sokan csak későn jönnek rá.

feminfo.postr.hu/cimke/Betty+Freidan

@Alexa07: 2013. augusztus 13., 08:35
De azért többen voltak akik serénykedtek mint most. Vajon mennyi tett vész el a számítógép mellett?

@varrólány: Sok, de ez nőre, férfira egyaránt igaz. Egyébként meg inkább legyen kicsit koszosabb a lakás, mint neurotikus a ház asszonya. :) Vagy hogy érted?

@Alexa07: Igen, nőkre is vonatkozik, főleg amikor fórumon írják hogy tökéletes feleségek , anyák,dolgozók, és mégis annyit tudnak netezni.
Irigylem az időbeosztásukat.:-)
Nekem is több idő jutott a kreativitásra mint mostanában, régen még horgoltam is most meg már időm nincs rá. Mondhatni a közösség elveszi az időmet! :-)

@varrólány: Az is elég, ha bejárónőt tart az ember...:-)

www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__hazassag__4712228-szerintetek-is-sok-igazsag-van-ebben-a-cikkben-hazimunka-megosztas-nemek-eltav

@Alexa07: Attól függ ki mit hoz még úgymond lánykorából. nálunk olyan természetes volt a női háztartási dolog, úgy belenőttem hogy ez nálam természetes . Szerintem ha kiszakítanának ebből akkor érezném igazán rosszul magam.
Aki meg nem tanult bele a házmunkába az ha férfival fog együtt élni már nehezebben viseli ha neki kell főzni, mosni stb.

@varrólány: Ebben van szó a szocializáció hatásairól is. :)
nokesferfiak001.blog.hu/2013/07/25/szexista_apjuk_miatt_motivalatlanabbak_a_kevesbe_ambiciozus_nok

Ha csak a házimunka egyenlőtlen elosztása az ok, az akkor inkább ürügy.
Amúgy mi az a szörnyen sok dolog? Családi házban oké, vannak kinti munkák is. De "panelben"? Nincs már állattartás, max. ölebek, nincs konyhakert, mosni az automata mos, többnyire nem a kútról visszük a vizet, nem kell tüzelőt hordani, stb.
Ha egyedül él, vagy elvált valaki akkor is meg kell tennie egy sor dolgot, vagy éhes marad, és őt eszi meg a mocsok.

A válások ellen odafigyeléssel, tolarenciával, kölcsönös tisztelettel és megbecsüléssel lehet kűzdeni. És van amikor mindez mit sem ér, mert az évek alatt változik az emberek természete, jelleme. Nem "összecsiszolódnak", hanem eltávolodnak. Ilyenkor kell intelligensen kimondani, hogy ez nem megy tovább és befejezni. Nem pedig kikacsintgatni.
Néhány hete hallottam egy nős ismerősömtől az alábbi mondatot az ajánlat tétele közben:" tudod van ami jól működik egy házasságban, és van ami már nem." Közöltem, hogy akkor meg kell javítani ami nem működik!

Nem hiszem, hogy valaki is, ezzel megoldásra jutott valaha is!:D

@Másik: Szerintem ezt is jelentheti a házimunka megosztás. Amit írsz. A cikk arra céloz, hogy rosszul eshet egy két-három gyerekes anyának (vagy akár apának, ha róla van szó), hogy a házastársa tévézik, elnyúlik az ágyon, ő meg azt se tudja, hová kapjon. Főzni, mosni, gyerekeket elkészíteni, hajnalban reggelit csinálni. Könnyebb, mint száz éve, de nagyon időigényes, bele lehet fáradni.

@Alexa07: Persze, hogy bántó lehet, hiszen mindketten dolgoznak, és ma már lehet jogos elvárás, hogy akkor otthon is ketten álljanak helyt.
A férfiak mintha úgy lennének megalkotva, hogy felfedezik az északi sarkot, de a konyhába még GPS-el se találnak be.
Képtelenek átállni az ősi életmódról, mert kényelmes, és még mindig ők vannak erőpozícióban. Elmentek vadászni, hazavitték a zsákmányt, aztán bámultak a tűzbe. Ma is ez van, csak tűz helyett a Tv-t bámulják, vagy a számítógépet.

Tudom, hogy fársztó és az is jogos igény, hogy nem csak ennek akar élni valaki, de tényleg akkor is csinálni kell, ha elválik, tehát pusztán ezért válni talán nem célszerű.

@Másik: Nem is közvetlen ez az ok. Sok nő megfogalmazza, hogy inkább neveli egyedül a gyerekeket, dolgozik erején felül, de legalább nem szemtanúja annak, hogy férfi kényelmét az ő "hullafáradtan" elért, 0%-ban értékelt munkája biztosítja. Gondolj bele, milyen érzés lefeküdni a közös ágyba, amikor az egyik két óra tévézés után kipihent, esetleg szexet akar, a másik meg alig várja, hogy végre aludjon, mert fáj a dereka.
Egyedül maradva meg a férfi is kénytelen ellátni magát. Az elvált férfiak amúgy még ebben is szélsőségesek, és a vége sajnos az, hogy tönkremennek. Vagy egy ügyes nő által, vagy saját maguk miatt, annak ellenére, hogy az asszony sokszor egy utazótáskával távozik, otthagy mindent, a gyerektartás is hol jön, hol nem.

@Másik: Amit még hallani szoktam, hogy elvált anyaként, több gyereket nevelve még mindig jobban látja azt, hogy van értelme annyit gürcölni, hisz a gyerekekért teszi, nem egy "hálátlan" férjért. Hozzáfűzöm, régen is volt értelme, akkor a férfiak többsége sem emelkedhetett ki, megvolt a munkamegosztás, az apa általában kiment a földekre, az anya pedig otthon a házban, kertben, állatok körül tette a dolgát. Senki nem tévézett, vagy henyélt. Akkor is más a helyzet, ha a férfi 12 órázik, a nő háztartásbeli. Két keresős családmodellben azonban nincs értelme, mert a "mamutot" a nő is hazaviszi, még meg is süti, s nem a férfi egy-egy hőstette által tartják el a családot. :)

@Alexa07: Értelek én, és megértelek. Én is így éltem évekig. Volt, hogy én vittem haza a mamutot, mert akkor nekem volt jobb munkám, de mellette tettem otthon mindent ugyan úgy. Néha két mandínerből tudtam csak bemenni a hálóba. (Mégsem ezért váltunk el. :)) Bizonyára szerencsésebb vagyok, "jobb emberem" volt, de a mai napig nem tudok haragudni se rá, sem a többire. Nagy hóhányó mind, de amennyi fájdalmat okoznak, annyi örömet is. Nagyranőtt gyerekek, akik igen hisztisek amikor kiparancsolod őket a homokozóból. :)

Ha tényleg nem lehet másképp, és valaki abban látja a megoldást, természetesen jobb külön folytatni. Ha ezzel ézrelmileg több ereje marad, jobban tud teljesíteni fizikailag.
Csak egy apró gonosznak tűnő megjegyzés: kizárólag egy élőlény hálás a vele való törődésért, a kutya. :)
A gyerek is hálás (már amelyik) mindazért amit kapott, de ugye mi akartuk, hogy megszülessenek, tehát nem szívességet teszünk, hanem teljesítjük a kötelességünket. Ha ezt úgy lehet jobban tenni, hogy letesszük a másik zsákját, és csak a magunkét cipeljük, akkor úgy kell tenni.
Ha jól tettük a dolgunk, akkor szépen lassan le kell válniuk rólunk, önálló életet kell kezdeniük, saját családjuk lesz. Ha anyuka szoknyáján marad a gyerek, ott valami baj van. Ezzel végképp megváltozik a fontossági sorrend. Én azt tartom helyesnek, ha ezentúl a társuk és a gyerekeik kerülnek az első helyre. Emiatt nem árt arra is előre felkészülni, hogy sok egyedül töltött időnek néz elébe az, aki nem építi ki, ápolja a maga kapcsolatait. Vagy marad a kutya. A családos gyerek nyakán lógni, emlékeztetve őt az érte hozott áldozatra csak feszültséget szül. :)
Ez most olyan hülye kioktatásnak látszik, de nem az. Csak a véleményem, ami szerint élek is. Mondjuk esélyen sincs a gyerekek nyakán lógni, mert pár ezer km-el odébb élnek.

@Másik: @Alexa07: Gondolom minden nőnél eljön egyszer lehet többször is az hogy elég volt, túl soknak érzi a a"házifeladatokat. " Akkor lehet megbeszélni ha sikerül hogy a másik többet vállaljon esetleg ha tud.
Ha választanom kellene egy morgós , egoista , de házimunkát végző vagy egy számomra kedves és szerethető bár nem házias férfi közt akkor biztos az utóbbit választanám.(ilyennel élek)
Ha egy férfi nem jó az én idegrendszeremnek , még a farka is aranyból lehet akkor sem tudnék vele élni.

@Másik: @varrólány: Egyetértek veletek, viszont én ehelyett a lazább kapcsolatot választanám akkor. Furának tűnhet, de mindenki marad a saját lakásában, kimos, megfőz magára. Gazdaságilag is kevésbé praktikus, tudom, hosszú távon úgy érzem, mégis kellemesebb. :) A mostani párommal szerencsére nincs ilyen problémánk, eddig még lekopogom működik a házimunka megosztás. :)

@Alexa07: Nálam kb 3 évig működött ez a verzió, nem jött be. Inkább a "varrólány" verziója. Legyen kedves szerethető lusta oroszlán. Körbeugrálom én, elég egy jó szó, meg egy kis simi. :)

Tudod az a jó, hogy előbb utóbb minden zsáknak lesz foltja. :)))

www.youtube.com/watch?v=-kB5Jf98YQ8

Csak ennyi kell hozzá. :)

Nos, várom ez ügyben, az első "ezáltal megoldást nyerő" pár jelentkezését!:D

@Alexa07: Kapcsolatban együtt élésben is lehet lazulni. Még így is maradhat egy saját világ. Én elvagyok mondjuk egy könyvvel, vagy a kertben a párom meg szintén a saját hobbijával.
Amúgy sem bírom azt a fojtogató szeretetet , tudod az a mindig mindent együtt csinálni, mindenhova együtt menni.
Senkit nem lehet birtokolni , azért mert együtt élünk nem jelenti azt hogy ne tudjon vagy ne merjen saját maga lenni.

@Másik: Oké, mondjuk engem alapból a házias fiúk vonzanak. A házimunka meg untat. :D Úgyhogy igaz, mindenki megtalálja a párját. :) @varrólány: Itt csak munkamegosztásról volt szó, a sülve-főve együtt levés nekem se jön be. :)

@Alexa07: Hát fiúkon nem veszünk össze azt már látom!:-))
Házias fiú kis köténnyel? :-))

@varrólány: Az is jól állhat, főleg ha csinos és semmi mást nem visel. :D Bár akkor nem tudom, mi lesz a házimunkával. :(

@Polygoner: Nem fog ilyen jelentkezni. Náluk maga a probléma se merül fel. :))