Magyarország többé nem lesz hűtlen a székelységhez, a magyar állam többé nem fordul szembe nemzetével – jelentette ki az Országgyűlés elnöke kedden, a 250 évvel ezelőtti vérengzés helyi emlékművénél tartott megemlékezésen, a székelyföldi Madéfalván.
Hozzátette: az ígéret betartására a határon túliak magyar állampolgársága teremt biztosítékot. Az emlékhelyen mintegy ezren hallgatták végig a megemlékező szónoklatokat.
Kövér László a hűség fogalmára építette beszédét. Az egykori osztrák császári-királyi katonaság által végrehajtott, a köztudatba madéfalvi veszedelemként bevonult vérengzés történelmi előzményei között említette, hogy a székelyek egyes vezetői behódoltak a császári hatalomnak, és hűtlenek lettek népükhöz.
Magyarország 2010-ben megválasztott vezetői nevében szólva kijelentette, a madéfalvi veszedelem után elmenekült székelyek emléke "arra kötelez, hogy soha ne bízzuk közösségi ügyeinket hűtlen vezetőkre". Úgy vélte, nem szabad megengedni, hogy "Bukarestben, Budapesten vagy Brüsszelben mások döntsenek rólunk, nélkülünk".
A történelem tanulságaként említette, hogy "ha a székelyek vezetői hűtlenek lesznek népükhöz, ha a magyar állam vezetői hűtlenek lesznek a székelységhez, akkor újabb és újabb madéfalvi veszedelmek leselkednek". Kövér László szerint ma a tisztességes és emberi megélhetés joga, a magyar nyelvhez, a magyar szülőföldhöz, magyar múlthoz és jövőhöz való jog került veszélybe.
A madéfalvi megemlékezésen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is megemlítette, a székelységnek ma "a kor rafinált eszközeivel" vívott harcban kell helytállnia. Úgy vélte, továbbra is az őrködés a közösség feladata, s ha erre képesek voltak az elődök, a maiaknak is képeseknek kell lenniük.
"Egyetlen magyar embernek sem szűnhet meg az őrködő felelőssége. (...) Hogyha lehetséges volt a talpra állás 250 évvel ezelőtt, akkor ennek lehetségesnek kell lennie ma is, holnap is, holnapután is" – jelentette ki az RMDSZ elnöke.
A madéfalvi megemlékezés ünnepélyes pillanata volt a Bukovinai Székelyek Országos szövetsége által állított kopjafa leleplezése. A kopjafa mellett Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke a bukovinai székelyek leszármazottjaként mondott beszédet. Kijelentette: a megemlékezés is alkalom annak kinyilvánítására, hogy a bukovinai székelyek, a magyarországi magyarok, a nagyvilágban élő magyarok támogatják a székelyek politikai küzdelmét a Székelyföld területi autonómiájáért. Potápi Árpád hozzátette, hosszú távon ez az egyetlen lehetősége a történelmi hagyományok, a magyar kultúra megőrzésének e területen.
Az 1764. január 7-ei madéfalvi vérengzés előzménye, hogy Mária Terézia császárnő 1760-ban elrendelte a székely határőrség újbóli felállítását. A székelyek sérelmezték, hogy az új szabályok szerint idegenben is kell majd szolgálniuk, német nyelvű vezénylet alatt, és nem nyerhetik vissza régi szabadságjogaikat katonai szolgálatuk fejében. Sokan közülük elbujdokoltak az erőszakos sorozás elől, mintegy 2500-an azonban összegyűltek Madéfalván, és tiltakozó petíciót fogalmaztak Mária Teréziának. Joseph Siskowich altábornagy utasítására a császári csapatok 1764. január 7-én hajnalban váratlanul rátámadtak a Madéfalván gyülekező székelyekre. A támadásnak hivatalos jelentések szerint mintegy kétszáz, más adatok alapján négyszáz áldozata volt, és megtörte a székely ellenállást.
Megvesszük az E-ON t, megvesszük a Raiffeisent, megvesszük Erdélyt, megvesszük a Gazpromt, megvesszük a foci VB t és a végén megvesszük a gratzi klinikát is.