Závada: „Mindinkább hasonlítunk a tőlünk keletre eső autokráciákhoz”

Fogalmam sincs, hogyan juthatnánk nyugvópontra, ebben a kérdésben tanácstalan vagyok. A korábbi évtizedekben legalább progresszív alternatívaként kezdett megformálódni a tényfeltáráson, elemzésen, őszinte szembenézésen alapuló nemzeti identitásunk. Láthattunk számos jó példát, amikor társadalmi vitákban nem volt kérdéses a szaktörténészek kompetenciája, nézeteik pedig túlsúlyba kerültek a publikációkban és az oktatásban is. Miközben a szélsőjobboldalon ezzel párhuzamosan egyre könnyebben hozzá lehetett férni az egyre vadabb „szakirodalomhoz”, amely sokak számára a cselekvő szerveződést is ösztönözte. Erősödtek a szélsőséges mozgalmak, s egyre aggasztóbb méreteket öltve jutottak el a rasszista alapon végrehajtott gyilkosságokig. De ahelyett, hogy ez a trauma kijózanító sokként hatott volna, az idegengyűlölet, a bezárkózó, vádaskodó gyanakvás, a bűnbakok megbélyegzése egyre inkább terjed. És más vonatkozásban is mindinkább hasonlítunk a tőlünk keletre eső autokráciákhoz. Holott az...