Az Igaz ember, Sztehlo Gábor története – Nyáry Krisztián gondolatai

1944. novemberében a 35 éves Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt arról értesítették, hogy egy idős házaspár Király utcai lakásában egy elhagyott kislány kért menedéket. A lelkész nem kérdezett semmit, autóba ült, és a megadott címre hajtott. A házaspár semmit nem tudott a kislányról, csak annyit, hogy zsidó, szülei eltűntek, ők pedig nem vállalkozhatnak a bujtatására. A kövérkés, derűsen mosolygó férfi átvette tőlük a gyereket, és megígérte, hogy biztonságba helyezi. Már indult volna, amikor kivágódott a lakás ajtaja és egy asszony szaladt hozzá. Arra kérte, hogy vigye el a szomszéd gyerekét is, mert a szülőknek gettóba kellene vonulniuk, de inkább a szökést választják. Sztehlo immár két gyerek kezét fogva indult el a kocsijához. Kint utcagyerekek állták körül vöröskeresztes jelképpel ellátott autóját. Közülük egy kisfiú elmondta neki, hogy nincsen senkije, egyedül maradt. A férfi tudta, hogy hamarosan nyilas razzia várható a gettó környékén. A három gyereket az autó padlójára...