Magyar vagyok

Magyar vagyok, Magyarnak születtem, Magyar földön Magyar ember lettem, a múltunkat cipelem a vállamon, de Magyar vagyok, úgyhogy vállalom. Magyar férfi és Magyar asszony, Északon, hegyeken, Délen, a parton, túl egy bűnös évszázadon, de Magyar vagyok, ez a támaszom. Verze: Mindennap fáj, hogy kik osztják az észt és közben csak egymásnak osztják a pénzt, mindennap butít és oltogat, ellenséget keres és Ő jól mulat, mert érzem a bőrömön ahogy nézel, az indok nélküli testi kényszert, ráhúznád sorban a bűnöket, mert az előítélet most jól fizet. Emlékszem anno a gyermekkora, mikor anyáink imáját még századszorra sem hallottuk meg, mert a barátság szent és nem érdekelt melyik bőrszín a trend. Mikor valaki bántott, akkor összefogtunk, mi mások voltunk, mégis összeszoktunk, most egymásra vagyunk mégis idegesek, pedig egy nép vagyunk és nem idegenek. Bujkálás, sírás, gyilkosság, kínzás, bombázás, tiltás, pusztítás, írtás, fájdalom, halál, betegség, veszettség, vagonba...