Míg az ezredforduló után évente átlagosan hétezren kérték sikerrel honosításukat, 2015-ben már csak négyezren folyamodtak állampolgárságértt.
Az egyszerűsített honosítási eljárás 2011-es bevezetése óta jelentősen megnőtt a magyar állampolgárságot felvevő határon túli magyarok, illetve az itt élő külföldiek száma. Az állampolgársággal kapcsolatos adatokat összegezte, illetve elemezte a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványa, melyet a Magyar Nemzet dolgozott fel.
A mutatókból úgy tűnik, a kezdeti roham után jelentősen visszaesett a honosításért folyamodó külhoni magyarok száma, miközben nagymértékben megnőtt a magyar állampolgárságot szerző, egyéb országból érkezők aránya.
Az is egyértelműen látszik, hogy egyre kevesebb magasabb végzettségű határon túli magyar telepedik le hazánkban, vagy ha fel is veszik a magyar állampolgárságot, inkább Romániában, Szerbiában maradnak. Ezzel párhuzamosan több képzetlen munkaerő érkezik, akiket viszont felszív a súlyos munkaerőhiánnyal küzdő építőipar.
Az egyszerűsített eljárás bevezetése óta a lakcím nélküli, magyar állampolgársággal korábban nem rendelkező külföldiek is megkaphatják az állampolgárságot anélkül, hogy Magyarországon lak- vagy tartózkodási helyük vollna, ami egyértelműen a határon túli magyaroknak és családtagjaiknak kedvez. Ez egyúttal a Magyarországon élő külföldiek egy részének a honosítását is megkönnyítette, mert bevándorlásuk időpontjától függetlenül kezdeményezhették honosításukat.
A könnyítés kezdetben nagy sikernek bizonyult: 1993 és 2010 között, 17 év alatt mindössze 135 ezer ember szerzett magyar állampolgárságot, míg az új eljárás bevezetése után öt év alatt már közel ötször ennyi, 708 ezer fő. E csoportnak azonban alig kilenc százaléka, 60 904 személy volt olyan, aki magyarországi lakcímmel rendelkezett, vagyis már honosítási kérelme beadásakor is hazánkban élt.
A növekedés nem volt egyenletes: míg az ezredfordulót követő első évtizedben évente átlagosan mintegy hétezer személy állampolgársági kérelmét hagytak jóvá, ez a szám az egyszerűsített honosítás első két évében a magyarországi lakcímmel rendelkezők (vagyis csak a hazánkban letelepedettek) körében meghaladta a 20, illetve a 18 ezret. Ezután azonban gyorsan csökkent ez a szám, és 2015-ben már mindössze 4 ezer Magyarországon élő külföldi kapott állampolgárságot, vagyis évről évre egyre kevesebben gondolják úgy, hogy érdemes végleg megtelepedniük hazánkban.
A vizsgált öt évben 647 ezer határon túl élő személy kapott magyar állampolgárságot. Az igénylők száma 2013-ban érte el a maximumot. Ez idő alatt összesen 54 ezren létesítettek magyarországi lakcímet azután, hogy külföldön élőként megkapták a magyar állampolgárságot, vagyis ennyien települtek át hazánkba. Többségük férfi (56 százalék), és fiatal. Leggyakrabban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (27), illetve Budapesten (18), továbbá Pest és Csongrád megyében (10-10) telepedtek le.
A vizsgált periódusban a magyarországi lakóhellyel rendelkező, vagyis az itt letelepedett új magyar állampolgárok 95 százaléka román, szerb, szlovák vagy ukrán állampolgárként kérte a honosítását, tehát elsöprő többségükben határon túli, háromnegyed részben Romániából érkező magyarokról van szó.
Európán kívüli országból 1500 személy vált magyar állampolgárrá, közülük Ázsiából érkeztek a legtöbben, számuk meghaladta a 800-at, közel negyedük vietnami, 13 százalékuk szíriai. Az utolsó években ugyanakkor jelentősen megnőtt azoknak a száma, akik nem a négy szomszédos országból jöttek: az egyéb államokból származók az első két évben az összes honosított 3 százalékát tették ki, ám számuk 2015-re közel hatszorosára nőtt. Bár tíz határon belül magyar állampolgárrá vált személy közül átlagosan kilenc magyar anyanyelvű volt, ez az arány a periódus végére 94-ről 78 százalékra csökkent.
A honosított állampolgárok általában jóval fiatalabbak a magyarországi teljes népességnél. Míg 2013-ban a hazai népesség közel negyede 60 éves vagy idősebb volt, és csupán 56 százaléka tartozott a 20–59 éves korosztályba, addig a határokon belül honosítottaknak mindössze 10 százaléka volt idős, és több mint háromnegyedük aktív korú.
A Romániából érkezők körében a legalacsonyabb a diplomások aránya, mindössze 16 százalék, míg a Szlovákiából érkezettek között kiemelkedően magas: 46 százalék.
A határon innen és túl élő honosítottak közötti legfeltűnőbb különbség, hogy a Magyarországon dolgozóknak több mint háromszor gyakrabban volt szakképzettséget nem igénylő foglalkozása, mint a külhonban maradóknak.
Meg a legelejen, amikor tomjenzsoti kituzte a celt, hogy egymillio magyar-roman kettosallampolgart gyart, nagyon sok erdelyi szekely inkabb eltitkolta a magyar allampolgarsagat, mivel nem igazan szerette volna, hogyha a szomszedja vagy a roman allam megtudja, hogy o magyar allampolgar IS... (Kesobb az orbani propagandagepezet erre talalta ki a levelbeli szavazast, hogy ne kelljen a faluban esetleg az rmdsz altal felallitott szavazohelysegbe elmennie, mert akkor mindenki tudta, hogy az illeto magyar is)
Bar a problemak a kis falvakban meg igy sem szuntek meg, mert a postas pontosan tudhatta, hogy kinek hozott a posta vaskos boritekot a magyar allamtol mint felado...
Ezt azert kesobb ki lehetett magyarazni, hogy neki csak veletlenul kuldtek ki a szavazolapokat meg nyomtatvanyokat, o nem is fog szavazni. (Ami persze a legtobb esetben nem volt igaz)