Orbán úgy dicséri a világ sok pénzen ülő diktátorait, mint senki más

Vannak az udvariassági körök. És vannak a magyar kormányfő beszédei. Vannak kellemetlen következményei az Orbán Viktor által meghirdetett keleti nyitásnak. Ilyen volt az, amikor a hónap elején a magyar miniszterelnök Kazahsztánban tárgyalt Nurszultan Nazarbajev elnökkel. Orbán a saját komolyságát sem nagyon tudta megőrizni, amikor a két ország közötti jó kapcsolatok példájaként megemlítette, hogy utat neveztek el Budapesten Asztanáról, amit a kazah elnök tett fővárossá. Hogy Európában bárhol neveztek volna el utcát Asztanáról, arról nem tudunk, ez is inkább csak egy aszfaltcsík a Városligetben. Orbán ráadásul az óriásmellszobor avatását nem is említette, pedig az "aranyhidat hozott létre a két ország között". Orbán 2011-ben a magyar diplomaták eligazításán jelölte ki, mekkorára kell nyitni a keleti kaput. Ott azt mondta, hogy a következő 15-20 év a szövetségkötések versenyéről fog szólni. "Az a jó külpolitika, amely nem kérdőjelezi meg a transzatlanti elkötelezettséget, de...